Beszámoló a Diaszpóra Alapítvány 2011 augusztus-októberi munkájáról

Augusztus

Az aranyosgerendi református templom Július 18 - Augusztus 12 között az alapítvány irodája, a könyvtárral, irattárral és dokumentumokkal a Magyar utca 1. szám alatti épületben új helyre költözött. A munkatársak hivatali helye továbbra is az egyházkerület hivatali tanácsa.

27-én a szucsági falunap keretében megemlékeztek a mérai születésű, de anyai ágon szucsági származású Földes Károly mezőújlaki lelkipásztorról, a Mezőség nagy misszionáriusáról születésének 120. évfordulója alkalmából. Vetési László Földes Károly és Kalotaszeg kapcsolatáról tartott előadást.

28-án Újkenyér ünnepén Vetés László az aranyosgerendi gyülekezetben szolgált.

A hónap egy részében az alapítvány munkatársai hivatalos pihenőszabadságukat töltötték.

Szeptember

Szeptember első felében Maros megyében jártunk felmérő körúton. Fontosabb felkeresett települések: Mezőszengyel, Mezőbodon, Eczkententelep, Székelyuraly, Mezőpete, Mezőújfalu. Igazi meglepetés volt a magyar mesterek által készített 18. századi csodálatos mezőpetei harangláb.

4-én délelőtt Vetési László a marosugrai gyülekezetben helyettesítette a lelkipásztort, délután három órától pediga magyarsárosi szórványgyülekezet felújított templomában hirdette a hálaadás igéjét.

10-én Szentendrén tartotta évi kiértékelőjét a partiumi szórványokban oktatási munkát végző Vasárnapi Iskola Alapítvány pedagógus közössége.

Szeptember második felében Barabási Endre lelkész irányításával a Bálványosváralja környékén elhelyezkedő tanyavilág magyarságát látogattuk meg. Fontosabb állomáshelyek: Kisbáton és református istentiszteleti helye, valamint Daróc színmagyar tanyavilága, mely Magyardécse, Bálványosváralja és Almásmálom háromszögében helyezkedik el.

26-28 között idős mezőségi magyarokat vittünk Magyarországra állampolgári eskütételre.

Október

1-én Vetési László az Országos Református Tanáregyesület nagyenyedi ülésén előadást tartott a szórványoktatás jelentőségéről és feladatairól.

4-én a Diaszpóra Alapítvány munkaközössége és Szilágyi Zoltán II. éves teológus hallgató felkereste azt a Csiszár Károly kackói lakost, akinek a tulajdonában áll jelenleg az egykori Ujfalvy-birtok egy része, és kertje végében négy Ujfalvy alussza nem mindig háborítatlan örök álmát. Szakaturán Ujfalvy Sándor (1792-1866) földbirtokos, vadászati szakíró, emlékíró, egykori birtokán semmi emlékét nem találtuk az egykori gazdálkodásnak. A helybelieknek ugyan még ismerősen cseng az Ujfalvy család neve, de ennél többet nem őrzött meg a kollektív emlékezet. Útban isszafelé megálltunk Nagyilondán, ahol örömmel tapasztaltuk, hogy a református templomot sikerült újrafedni és a pihenőotthonként működő parókia is felújítás alatt áll. Ezzel szemben Ormányon, azzal kellett szembesülnünk, hogy a több ízben teológusokkal rendbetett sírkertben, ismét áldatlan állapotok uralkodnak. A legtöbb síremléket ledöntötték, megrongálták. Református imaház Darócon A marossárpataki református templom Marossárpataki ünneplő gyülekezet

8-án Bottyán János születésének 100. évfordulója alkalmából a Belényesi Református Egyházközség és a Tenkei Művelődési és Honismereti Kör emlékülést szervezett a helyi református templomban és gyülekezeti házban. Az előadások rendjén Vetési László, a bottyáni művel való személyes találkozásáról vallott. Kiemelte, Bottyán János olyan korban élt és munkálkodott, amikor határokon át szólni felért egy nemzetegyesítő cselekedettel.

11-13 között szervezték meg a II. Magyar Református Szórványkonferenciát a Miskolc melletti Mályiban. A háromnapos megbeszélésnek a Mécses Központ, a Tiszáninneni Református Egyházkerület Szabaidő és Továbbképző Központja biztosított helyet és ellátást. Meghívottak és résztvevők a teljes Kárpát-medencei magyar reformátusság köréből érkeztek. Az Erdélyi Református Egyházkerület részéről Vetési László szórványügyi szakelőadó és Zabolai Sándor, dési segédlelkész, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviseletében pedig Filep Attila, kisnyégerfalvi lelkész volt jelen a tanácskozáson. A nyitó reggeli áhítatok után, a résztvevők munkacsoportokba tömörülve (jogi, lelki, gazdasági, információs, média) fejtették ki a témával kapcsolatos meglátásaikat, a leggyakrabban előforduló nehézségeket. Vetési László kisfilmeket és képes bemutatókat vetített. Az esti alkalmak során Magyarigen és Pujon riport-filmeket, valamint a „Megszentelt kövek”, „Romos műemléktemplomok, udvarházak, kastélyok”, „Erdélyi feszületek”, „Vallási együttélések és kölcsönhatások” nevet viselő összeállítások révén konkretizálódtak az erdélyi szórványhelyzet specifikumai.

A tanácskozás során megfogalmazódott cselekvési terveket 16 pontban összegezték. Ezen tételek között szerepel: helyi sajátosságokat figyelembe vevő szórványmissziós program kidolgozása, Szórványügyi Tanácsadó Testület létrehozása, internetes felülettel rendelkező Szórvány-háló program beindítása, hatékonyabb iratterjesztés, szórványév kijelölése, a pataki „szombatfélév” és az egyháztáji gazdálkodás rendszerének kiterjesztése.
Három éve folynak a Beszterce-Naszód megyét bemutató képes dokumentáció összeállításának munkálatai és az ehhez kapcsolódó terepmunka. A Holttenger dokumentációs szórványprogram keretébentöbb felmérő körútat is tettünk a megyében.
18-án a Nagy-Szamos és Szalonca völgyébe jutottunk el, ahol magyar-román együttélési emlékeket kerestünk, a Szálva – Cosbuc – Telcs - Romuli útvonalon.

Szalonca völgye