A mezőújlaki Ajtay Ilona halálára

„Tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat.
Ő az igaz Isten és az örök élet.” (1 Jn 5,20)

„Köszöntelek szeretettel!
Holnap, február 4-én 13 órai kezdettel kerül sor Mezőújlakon Ajtay Ilona temetésére.
Halálával az eddig 3 tagú gyülekezet létszáma egyharmaddal csökken, már csak két református asszony él Újlakon. És nem lesz több petróleumlámpás karácsonyunk.
Kovács István, mezőköbölkút-mezőújlaki lelkész”

Ennyi a Mezőségről jött üzenet. „Csupán” annyi a hír, hogy mostantól kezdve egy református asszonnyal kevesebb él a Mezőség szívében. Akár át is szaladhatnánk e rövid sorok felett. Fontos ez valakinek? Akkor, amikor minden évben egy harmincezres kisvárosnyi magyar tűnik el a lelki nyilvántartásunk térképéről. Amikor idehaza is egy népes gyülekezetre valóan halnak meg évente autóbalesetben?

De a mezőújlaki Ajtai Ilona több volt valamennyiüknél: ő a gyülekezet egy harmada.

Akár Földes Károly is írhatta volna ezt a „jajszót a pusztuló szórványokból”, pedig ő még akkor 11 családot, 47 lelket talált 1934-ben. Igen, már két lelkes a mezőújlaki gyülekezet. „Pusztulunk, fogyunk - írta hajdan Földes Károly. - „Miért olvadt el itt a magyarság? Hiányzott a hit!”

Tudjuk, hogy az elfogyás ellen nem mindig tehetünk már valamit. De ami mégis vigasztal és a legnagyobb biztatás: 2008-ban húsz erdélyi református lelkész saját kezével javította meg a mezőújlaki templomot. Ilus és Eszti is ott álltak és szeretettükkel és a terített asztal figyelmességével kísértek minket. A romok fölött, törött cserepek és rothadó lécek között testvéri kézfogásban erősödtünk és épültünk mi is szolgatársakból testvérekké. Egy elvadult világban. Marad a Kovács István lelkész levele elé írt bibliai Ige biztatása:

„Ő az igaz Isten és az örök élet!”

Vetési László

Megjelent az Erdélyi Református Egyházkerület honlapján (2010. február 5.) és a Mezőköbölkúti Sorok 2010. augusztusi számában.