Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Hírek, beszámolók /

Kalotaszeg-alszegi örökség

A 2012-es esztendőben a Holttenger dokumentációs szórványprogram újabb állomásaként Szilágy megye épített örökségének rögzítésébe kezdtünk. Magyar közösségek, építészeti emlékek és a magyar-román egymás mellett élés bizonyítékai kerültek lencsevégre Kalotaszeg alszegi részén, a Körös–Nádas vizétől északra, az Almás patak völgyében.

A terepmunka során készített fényképekből – a 2012-es pályázati támogatásból – három bemutatót állítottunk össze, melyek honlapunk Fotótár menüpontjában az Ismeretlen Erdély nevet viselő sorozatban kerültek közzétételre. A képsorokat nézegetve bárki velünk utazhat – a sokszor úttalan utakon – anélkül, hogy tartania kelljen a tengelytöréstől, a szélsőséges időjárástól vagy az irány tévesztéstől. Erdély olyan kevésbé ismert tájaira figyelhetnek fel, melyek rendszerint lemaradnak az útikönyvek lapjairól, bár tudnának bőven érdekességgel és látnivalóval szolgálni. Ahova alkalomadtán célirányos módon személyesen is ellátogathatnak.

A szakirodalom máig vitatja, hogy az Alszeg meddig és milyen formában tartozik a Kalotaszeghez. Nem e bemutatók feladata ebben a vitában állást foglalni, de mind az építészeti iskola, mind pedig a fafaragás technikája, még a völgy legeldugodtabb román falvaiban is erőteljes rokonságot mutat a magyar tájegységekkel. Ezen a vidéken a szebbnél szebb, tipikusan kalotaszegi geometrikus vagy növényi mintázatú faragással díszített házak, fedeles kis- és nagykapuk, tornácok, csűrajtók, gazdasági épületek, kutak vannak. Nem kis meglepetésünkre még a hegyek közti színromán három Füldön (Alsó-, Közép- és Felsőfüldön) is ilyen stílusjegyek köszönnek vissza a családi portákról.

Az eredetileg görög katolikus, ma többnyire ortodox fatemplomok közül a 18. század közepén épült felsőfüldi a legemlékezetesebb. Sajnos, kézzel festett belterének szentjei és bibliai jelenetei közzé (a festőfelületként szolgáló vásznat rendre a falubeli asszonyok adományozták) egyre több helyen ékelődnek be a festést elmosó, a tetőzet beázásából származó fehér foltok. Ketesd, Bábony, Nagypetri, Kispetri és Farnas egyházas településeink közös értéke a festett kazettás mennyezet. Ezekhez hasonló különlegességgel bír: Szilágyi Jakab mester 1585-ből származó emlékköve a magyarzsombori templom szentélyének tartópillérében, az 1490-ből származó zsoboki keresztelőmedence, Farnason egy 1510-ből való sírkő, ami a Mátyás király elleni felkelés egyik vezéralakjának, Farnasi Veress Jánosnak állít emléket, vagy a bánffyhunyadi Sipos Dávid szószék, amit a lebontott drági református templomból menekítettek át. Templomkülsők és belsők, parókiák, zsindelyes haranglábak, harangok és gyülekezeti képek hozzák emberközelivé ezeket a közösségeket, már ahol még olyan szerencsés a helyzetünk, hogy vagyunk. Az egykor egyházilag Magyarzsomborhoz tartozó Almástamásiban már csak a templom helyét, a fundamentum köveit lehet felkeresni a hegyoldalban, a megmaradt temető területén. Az elnéptelenedett gyülekezet kegyszereit a középlaki egyházközség őrzi. Tihón, melynek neve – a hagyomány szerint – a honfoglaló Töhötömre utal, egyetlen magyar asszony, Drágon pedig évtizedek óta a malmot kezelő egyetlen magyar család él.

Barangolásaink során az egyházi mellett a főúri építkezés megmaradt elemeinek megörökítésére is törekedtünk. A kijelölt térségben található kastélyokhoz, udvarházakhoz, és kúriákhoz többször visszatértünk. Meglátogattuk a Csáky kastélyt Váralmáson, a Bányai kúriát Középlakon, Sztánán Kós Károly családi rezidenciáját és a Szentimrei villát, a Sombori kastélyt Magyarzsomboron, Hidalmáson a Hatfaludy és Mocra kúriákat, valamint a drági Wesselenyi-Bethlen kastélyt. A fényképek egyértelműen azt tanúsítják, hogy az üresen álló, jogilag tisztázatlan helyzetű, egykor pompázó, vitathatatlanul jobb sorsra érdemes nemesi hajlékok a folyamatos állagromlás, az egyenesívű pusztulás martalékai lesznek. A visszaszolgáltatást ebben a régióban is évtizedekig késleltették, majd amikor az épületek állapota majdnem helyrehozhatatlan és régi tulajdonosaik visszakapják, már alig tudnak velük valamit kezdeni. A képeken évről-évre nyomon követhető a negatív változás: beomlanak és leépülnek, mígnem valaki az utolsó köveket is felhasználja személyes építkezéseihez. Pozitív példaként említhető ugyanakkor a farnasi Szent-Iványi kastély sorsa, amelyben felújítása óta a zsoboki egyházköség öregotthona működik.

Magyarzsombornál Kalotaszeg-Alszeget elhagyva különleges természeti képződményekkel találkozunk. Itt van például Almásgalgó határában a felszíni erózió következtében létrejött Sárkányok kertje, amit dr. Cholnoky Jenő professzor fedezett fel. Ösvény vezet körbe a kerten, ahonnan megcsodálhatóak a gombákat, ember- és állatalakokat mintázó tömbök. Az erózió hatására az alakzatok folyamatosan változnak. Régebbi leírásokban 25 – 30 méteresekről is van említés, napjainkban már „csak” 10 – 15 m magasak. A Sárkányok kertjével kapcsolatban több legenda is él a közhiedelemben, ezek közül a legelterjedtebb a szegény pásztorlány legendája. Egy másik ilyen nevezetesség a hidalmás határában álló hat és fél méter magas homokkő, az Ördögszikla. Beszélő nevéhez két monda is fűződik.

Kalotaszeg Alszeg nevű tájegységének szimbóluma lehetne a Váralmás határában, az 1241-es tatárjárás alkalmával elpusztult bencés kolostor helyén épült Almás vára. A királyi várat - amely az oklevelekben Almásmunustra (1291), castrum Almás (1370), Monostoros Almás (1434), Desewfalva alio nomine Almás (1434) elnevezések alatt szerepel – a Geregye nemzetségbeli Pál országbíró építette. Várnagyok és birtokosok voltak az idők folyamán Váralmáson: Dezső, ill Losonczi Dezső (róla kapta a vár második nevét), Bebek György, Dengelegi Pongrácz János, az újjáépítő Csáky István. A várat Zápolya János (1540), Castaldo (1551) és Basta (1601) is leromboltatta, de végleges pusztulását a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötést követő idők hozták. Az alsó és felsővárból álló erősségből mára csupán a felsővár 20 m magas öregtornya maradt meg.

Minden alkalommal, amikor ellátogatunk egy településre, a temetőt vagy temetőket is becserkésszük. Különösen fontos és érdekes ez a színromán vagy hajdan jelentősebb magyar népességű falvak esetében. A halottak nyughelye híven tükrözi az adott település hajdani és mai etnikai-vallási szerkezetét, az abban végbemenő változásokat, az asszimiláció fázisait. Kiemelt érdekessége ennek a régiónak is a nagyszámú magyar eredetű román személynév. A kijelölt területen több helyen is (Alsófüld, Középfüld, Felsőfüld, Váralmás, Középlak) tetten érhetőek a közös fafaragó iskolában tanult mesterek által megmunkált kopjafák.

 A jelen dokumentációs programban foglalt útvonal bejárása a Communitas Alapítvány támogatásával valósulhatott meg. A munkát jövőre az Egyesült Szamos völgyének Szilágy megyébe eső részével kívánjuk folytatni.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 13.

Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Székely Mezőségen.

Friss anyagok

Elhunyt Szántó Sándor János râmnicu-vâlcea-i lelkipásztor

"Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg." Zsolt,...

feltöltve 5 hónapja

Elhunyt Fazakas Csaba Temesvár Belvárosi lelkipásztor és volt esperes

"Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten!" Zsolt 31,6  

feltöltve 5 hónapja

Arcok a szórványból. Búcsú az Opel Fronterától

A leghűségesebb baráttól és a legjobb testvértől szoktunk elbúcsúzni úgy, ahogy mi vasárnap búcsút vettünk az Opel Fronterától. 

feltöltve 5 hónapja

Királyföld templomai - Darlac

A Szeben megyei Darlac Erzsébetvárostól tizennyolc kilométerre fekszik. Az azonos nevű községség központja. Lutheránus temploma a XV. század...

feltöltve 8 hónapja

Darlac

feltöltve 8 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro