Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Hírek, beszámolók /

Örökségmustra Maros megyében - II. rész

A Holttenger dokumentációs szórványprogram keretén belül idén folytattuk Maros megye épített kulturális örökségének, együttélési emlékeinek meglátogatását és megörökítését.

A terepbejárások során összegyűjtött képes dokumentáció anyagából összeállított bemutatókat honlapunk Ismeretlen Erdély – képes utazások menüpontjai alatt tesszük elérhetővé tíz részben.

Terepbejárásunk során dokumentáltuk a szórványprogram Maros megyei részének azt a területét (Mezőség), amelyet a 2016-os évben nem sikerült egészen befejezni, ezt tartalmazza az első hat bemutató (Maros megye 6-11.), és elkezdtük a Nagy- és Kis-Küküllő völgye kulturális és épített örökségének dokumentálását. Ennek a munkának az eredményét, melyet jövőre is folytatni szeretnénk, a Maros megye 15-18. bemutatókban tettük közzé. A bemutatók számozása azért nem követi a logikai sorrendet (A Maros megye 11. után rögtön a Maros megye 15. következik), mert a teljes Maros megyei dokumentációs szórványprogram eredeti tervei szerint azok a bemutatók egy olyan földrajzi terület (Felső-Maros vidéke) fényképes dokumentációját tartalmazzák, amelyeket objektív okokból még nem sikerült teljesen elkészíteni, ez a következő évek programjának részét képezi.

Maros megye 6. – Román falvak a Maros völgyében és a mellékvölgyekben: Dátos – Oláhsályi – Oláhkocsárd – Szélkút – Marosdég – Kincses – Gyulas – Lackód – Mezőszentmargita – Kerelő.

Maros megye 7. – Magyar falvak a Sármási völgyben Ludasteleptől Mezőtóhátig és a mellékvölgyekben: Mezőszengyel – Mezőtóhát – Mezőbodon. Magyar és román tanyavilág Mezőbodon határában: Urszajatelep – Bugusalja – Sándortelep – Mezőszakál.

Maros megye 8. – A Sármási (Mezőségi) patak völgye Mezőzáhtól Kissármásig: Mezőzáh – Mezősályi – Mezőméhes – Báld – Csehtelke – Nagysármás – Lárga-Titiána-tanya – Marócháza – Kissármás Bánffytanya.

Maros megye 9. – Magyar falvak a Komlódi patak Komlód-Lekencei mellékvölgyében 1: Maroslekence – Madaras – Nagyikland – Kisikland – Mezőkapus – Mezőbánd – Mezőgerebenes.

Maros megye 10. – Magyar falvak a Komlódi patak Komlód-Lekencei mellékvölgyében 2: Madarasi Fekete – Drekulyatelep – Marosesd – Istentói vasútállomás környéke – Mezőmadaras – Szénáságy tanya – Száltelek – Székelyuraly – Mezőpete.

Maros megye 11. – Magyar falvak a Komlódi patak mentén Uzdiszentpéter környékén: Nagyölyves – Mezőpagocsa – Pagocsavölgy – Mezőrücs –Tuson.

Maros megye 15. – Utazás Maros megyében a Brassó megyei megyehatártól Segesvárig: Szászbuda – Rádos – Szászkeresztúr – Miklóstelke – Zoltán – Szászkézd – Szászerked – Szederjes – Magyarfelek – Héjjasfalva – Nagybún – Kisbún – Fehéregyháza – Sárpatak.

Maros megye 16. – Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Nagy-Küküllő völgyében. Segesvár és a Segesdi patak völgyei: Segesvár – Segesd – Apold – Szászdálya – Volkány.

Maros megye 17. – A Nagy-Küküllő és mellékvölgyei Segesvártól Almakerékig: Hétúr – Dános – Keménynagyszöllős – Keresd – Bese – Almakerék.

Maros megye 18. – Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Kis-Küküllő völgyében. Magyar falvak, közösségek Sövényfalvától Dicsőszentmártonig: Sövényfalva – Magyarkirályfalva – Ádámos – Küküllődombó – Magyarherepe – Dicsőszentmárton.

Alapítványunk honlapján közzétett terjedelmes fényképes bemutatóink részletes dokumentációt tartalmaznak a Mezőség valamint a Nagy- és Kis-Küküllő völgye épített örökségének, a magyar, román és szász közösségek együtt élésének emlékeiről, ezért e beszámolóban csak néhány érdekességet emelünk ki.

SZÁSZ (ERŐDÍTETT) EVANGÉLIKUS TEMPLOMOK

A Maros megyei szász evangélikus templomok jó része majdnem teljesen kiüresedett. Pályázatok segítségével igyekszenek őket karbantartani és megmenteni az enyészettől, szakrális feladatot azonban már egyre kevésbé látnak el, mert a szász közösségek elfogytak.

A szászbudai evangélikus erődített templomegyüttes építésének kezdete a 14. század elejére tehető, a következő évszázadokban azonban jelentősen bővült és átalakult.

Hasonló története van a rádosi és a szászkeresztúri erődített evangélikus templomnak. Az egykor szász falvakban mára már alig maradtak szászok, de még van, aki kinyissa a templomot a látogató előtt.

A miklóstelki evangélikus templom a 16. század elején épült. A falu egykori gyönyörű szász portái üresen, elhagyatottan állnak.

Szászkézd evangélikus temploma,mely a 15. század végén épült, 1663-ban országgyűlés színhelye is volt.

ALMAKERÉK EVANGÉLIKUS TEMPLOMÁNAK FRESKÓI

Az almakeréki evangélikus erődtemplom építése az Apafi-családhoz kötődik a 14. század elejétől. A templomban látható a legjobb állapotban fennmaradt 14. századi gótikus falfestmény. A boltozat és a falak freskóin bibliai történetek elevenednek meg.

RÉSZLEGESEN VAGY TELJESEN FELÚJÍTOTT KASTÉLYOK, KÚRIÁK

A keresdi Bethlen-kastélyalapjait már a 15. században lerakták, a következő két évszázadban pedig folyamatosan bővítették, erődítették. Végig a Bethlen-család birtoka volt, a 20. század elején még lakták, a második világháború után felhagyták. 1948-ban államosították, az utána következő évtizedekben a berendezést széthordták, a kastély állaga leromlott. A 90-es évek végén a műemlékvédelem részlegesen felújította. 2007-ben az örökösök visszakapták a kastélyt, ezután jelentős felújítási munkálatokat végeztek a tetőn, és a parkot is bekerítették. 2012-ben a Maros Megyei Múzeum régészeti feltárást végzett a kastélyban. 2014-ben a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vette birtokba a kastélyt.

Az eredeti almakeréki Apafi-kúria a 16-17. században épült az Apafi-család megrendelésére. Története során több átalakuláson ment át. Az 1848-as események során elpusztították, majd újjáépült. A 20. század elején magántulajdonba, később az evangélikus egyház tulajdonába került, aztán ez lett a falu kultúrotthona. Teljes felújítására 2002-2007 között került sor.

EGYKORI KÚRIÁK, MA HIVATAL, IDŐSEK OTTHONA, MÚZEUM, ÉTTEREM MŰKÖDIK BENNÜK

Ezek a kúriák, kastélyok általában jobb állapotban vannak, mint a használaton kívüli egykori nemesi rezidenciák, hisz a bennük lévő intézmény működéséhez szükséges legalább minimális karbantartást elvégezték a korábbi és mai tulajdonosok.

A mezőkapusi Sándor-kúria építése a 19. század végére tehető, ma idősek otthona működik benne.

A dicsőszentmártoni Pekry-kastély, melyet a 19. században építettek, egykor kaszinóként szolgált, jelenleg étteremnek ad otthont. A Béldi-házban ma városi múzeum működik, az egykori Szilvássy-kúria pedig, melynek építése a 19. század elejére tehető, ma óvodaként működik.

ÜRESEN ÁLLÓ, FELÚJÍTÁSRA SZORULÓ KASTÉLYOK

Ide sorolható a legtöbb volt nemesi kastély és kúria. Sok esetben azért jutnak erre a sorsra, mert a volt tulajdonos nem kapta vissza, a kastély állami tulajdonban maradt, a tulajdonos intézménynek azonban nincs pénze a felújításra. Ilyen a mezőzáhi Ugron-kastély is, melyet Ugron István sógora, br. Bánffy János tervei nyomán építtetett a 20. század elején. Az állomosítást követően kisebb-nagyobb változások történtek a kastélyban. A kastélyt az örökösök közül Ugron Béla próbálta visszaszerezni, de próbálkozása egyelőre nem járt sikerrel. Mivel A-kategóriás műemléképületről van szó, esetleges felújítása során szigorú előírásokat kell követni, és a felújítás több millió euróba kerül. A tulajdonos Maros Megyei Tanácsnak egyelőre nincs pénze erre, de állításuk szerint fontosnak tartják a kastély megmentését, ezért az anyagi források előteremtése mellett rendeltetést is próbálnak találni neki, hogy a későbbiekben is fenntartható legyen.

A mezőmadarasi Bethlen-kúria az egyetlen, ami megmaradt a Mezőmadarason egykor létező kúriák közül. Építése a 16. század elejére tehető, utolsó tulajdonosa az Orbán család volt. Jelenleg üresen áll, felújításra vár.

A 16. században épült zoltáni Haller-kúria is pusztulásra van ítélve, hacsak nem kerül sürgősen felújításra. Mivel nem igényelte vissza senki, a rendszerváltás után is állami tulajdonban maradt. Később magántulajdonba került. Az állítólagos külföldi befektető turisztikai látványosságnak szánta az épületet, melyben vidéki vendégfogadót üzemeltetett volna, hogy vonzóvá tegye a környéket a külföldi turisták számára. A falusiak szerint azonban egy ideje eltűnt, a kúria állapota pedig tovább romlik.

EGYRE ROMOSODÓ VAGY TELJESEN ELPUSZTULT FŐÚRI LAKHELYEK

A Nagy-Küküllő partján álló kisbúni Bethlen-kastély a 17. század elején épült négy saroktoronnyal, külső falakkal és sarokbástyákkal. Az elmúlt években gyakran meglátogattuk Bethlen Miklós kancellár szülőházát, de sajnos egyre kevesebbet találtunk az egykori gyönyörű épület romjaiból. A várkastélynak 2002-ben tett látogatásunkkor hiányosan, de még megvolt a tetőzete. 2010-re már csak a falakból maradt valami, mára pedig csak egy leomlott kőhalom látható. Az idő és a romboló kezek teljesen eltüntették az egykori gyönyörű várkastélyt.

PUSZTULÁSBAN LÉVŐ EGYHÁZI ÉPÜLETEK

A magyarherepei református templom és harangtornya állapotát a 80-as években készített néhány fénykép őrzi. A templom a 13-14. században épült, fából ácsolt harangtornyát később építették hozzá. A mára egyetlen magyar református lelket számláló faluban már csak a templom falai állnak, az egykori református parókia teljesen összeomlott. A templom egykori festett, feliratos padelőit sikerült Sövényfalvára átmenteni.

ELFOGYÓBAN LÉVŐ REFORMÁTUS GYÜLEKEZET, FELÚJÍTOTT TEMPLOMMAL

A Mezőség elfogyó református gyülekezeteiben nem csak romokat lehet találni, hanem példás összefogással felújított, feladatuknak ma is megfelelő templomokat is. Az alig néhány református magyar lelket számláló Mezőszengyel Debreczeni László által tervezett református templomát közösségi összefogással közadakozásból és közmunkával újították fel 2014-ben.

ROMÁN FALVAK, MAGYAR FELIRATOKKAL A TEMETŐBEN

A Maros megyei falvak egy része teljesen elrománosodott, az egykori magyarság emlékeit már csak néhány temetői sírfelirat őrzi. Így pl. Lackódon megtalálhatók a Nagy-családnév különböző írásváltozatai a sírköveken, Kerelőn pedig a Forgács és Hajdú családnevek elrománosodott változata (Forgaci, Haidu) olvashatók. Mezőszentmargitán teljesen magyar sírfeliratot is találunk a román temetőben. A mezőkapusi temetőben magyar, román és vegyes sírfeliratok is olvashatók.

A MEZŐPETEI ORTODOX HARANGLÁB

A mezőpetei Szent Apostolok ortodox templom haranglábát magyar mesterek készítették a 18. században, ugyanis a harangláb gerendáin szépen látható a magyar mesterek kézjegye.

A KEMÉNYNAGYSZÖLLŐSI MALOM

A keménynagyszöllősi felhagyott malom a falu Dános felőli bejáratánál található. Az épület fagerendáin magyar mesterek kézjegye látható.

A DISZNÓÓLLÁ LETT RÓMAI KATOLIKUS KÁPOLNA

A hívek és ajtó nélkül maradt mezőszakáli római katolikus kápolnát nem sikerült megmenteni az idő és az emberi kezek rombolásától. Az ajtó és ablak nélküli, lehullt vakolatú falak között, ahol egykor az imádság szava szólt, ma már fényképezni is csak vályút és ételmaradékot lehet.

Jelen beszámolóban és a képes bemutatókban foglalt útvonal bejárásában és dokumentálásában kiemelt és rendszeres támogatónk a Communitas Alapítvány.

2017. október 25.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 18.

Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Kis-Küküllő völgyében.

Friss anyagok

Váralmás: Almás vagy Dezső vára

A várat autóval lehet a legkönnyebben megközelíteni Bánffyhunyadon keresztül, majd Váralmás községből fél órás sétával érhető el. Vonattal...

feltöltve 4 napja

Váralmás

feltöltve 4 napja

Presbiteri találkozó Monóban

2017. november 19-én a Szilágy patak és az egyesült Szamos völgyeinek határán, a "szilágysági Máramarosban" fekvő Monóban tartottuk az év...

feltöltve 4 napja

A megmaradás üzenete: felavatták a felújított küküllővári református templomot

A Fehér megyei Küküllőváron vasárnap hálaadó istentisztelet keretében felavatták a magyar állam támogatásával felújított, Árpád-kori...

feltöltve 4 napja

Szolgálat a "végeken", ahol egyre ritkább a magyar szó

Példaértékű szolgálatot teljesít a „végeken” Bokor Csongor és Hollanda Tímea: két lelkes fiatal, akik a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaiként...

feltöltve 5 napja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro