Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Hírek, beszámolók /

Örökségmustra Maros megyében - III. rész

Holttenger dokumentációs szórványprogram keretén belül idén folytattuk Maros megye épített kulturális örökségének, együttélési emlékeinek meglátogatását és megörökítését.

A programra 2018 április-október közötti időszakában került sor. A program résztvevői: a Diaszpóra Alapítvány munkatársai és egy külső munkatárs, egyházi személy. A programot a Communitas Alapítvány támogatása mellett csak saját forrásból finanszíroztuk.

 

 

 

 

 

 

A terepbejárások során összegyűjtött képes dokumentáció anyagából összeállított bemutatókat honlapunk Ismeretlen Erdély – képes utazások menüpontjai alatt tesszük elérhetővé hét részben.

Terepbejárásunk során dokumentáltuk a szórványprogram Maros megyei részének újabb területét, feltérképeztük a Kis-Küküllő völgye kulturális és épített örökségének tekintélyes részét. Ennek a munkának az eredményét a Maros megye 19-25. bemutatókban tettük közzé.

Maros megye 19. – Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Kis-Küküllő völgyében Sövényfalvától Balavásárig: Csüdőtelke – Szőkefalva – Vámosgálfalva – Küküllőpócsfalva – Abosfalva – Szászbogács – Magyarsáros – Désfalva.

Maros megye 20. – A Kis-Küküllő völgye Mikefalvától Bonyháig: Mikefalva – Somostelke – Szászcsávás – Harangláb – Felsőkápolna – Bernád – Héderfája – Bonyha.

Maros megye 21. – Történelmi utazás a Kis-Küküllő völgyében Küküllőszéplaktól Balavásárig: Küküllőszéplak – Vámosudvarhely – Kóródszentmárton – Kóród – Egrestő.

Maros megye 22. – A Kis-Küküllő Kundi, Dányáni mellékvölgyei és a Jövedicsi völgy: Gógánváralja – Gógán – Kund – Leppend – Jövedics - Szászdányán.

Maros megye 23. – Magyar, román és szász falvak a Szentiványi és Zágori patakok völgyében és a Szászszöllősi völgyben: Oláhszentlászló – Kisszentlászló – Szászörményes – Szászszentiván – Küküllősolymos – Szászszöllős – Zágor – Domáld – Csatófalva.

Maros megye 24. – Magyar, román és szász falvak az Egrestői és Nádas patakok völgyében:  Fületelke – Kiskend – Nagykend – Küküllőmagyarós – Cikmántor – Szásznádas – Pipe.

Maros megye 25. – Székely unitárius és katolikus falvak a Véckei, Ravai és Csöbi patakok völgyében: Szentdemeter – Bordos – Székelyszállás – Székelyvécke – Rava – Csöb – Magyarzsákod.

Alapítványunk honlapján közzétett terjedelmes fényképes bemutatóink részletes dokumentációt tartalmaznak a Kis-Küküllő völgye épített örökségének, a magyar, román és szász közösségek együttélésének emlékeiről, ezért e beszámolóban csak néhány érdekességet emelünk ki.

ELHAGYOTT SZÁSZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMOK

A Maros megyei szász evangélikus templomok jó része majdnem teljesen kiüresedett. Pályázatok segítségével igyekszenek őket karbantartani és megmenteni az enyészettől, szakrális feladatot azonban már egyre kevésbé látnak el, mert a szász közösségek elfogytak.

A szászbogácsi evangélikus erődtemplomot a 15. században építették, helyenként kettős védőfalát később építették hozzá. Belső falain 15-16. századi falfestmények kerültek elő.

A Maros megyei Kund, hajdani szász falu evangélikus temploma középkori eredetű szász erődtemplom, mely mára teljesen üresen áll.

A szászszentiváni és szászörményesi evangélikus templomok középkori építésűek, melyek a reformáció során lettek evangélikussá.

RÉSZLEGESEN VAGY TELJESEN FELÚJÍTOTT KASTÉLYOK, KÚRIÁK

Ezeknek ma funkciója van: hivatal, étterem, múzeum, idősek otthona, gyógyszertár működik bennük, így ezek a kúriák, kastélyok általában jobb állapotban vannak, mint a használaton kívüli egykori nemesi rezidenciák, hisz a bennük lévő intézmény működéséhez szükséges legalább minimális karbantartást elvégezték a korábbi és mai tulajdonosok.

A vámosgálfalvi Dániel-kastély 19. századi birtokosa a szamosújvári Dániel család volt. Ők valószínűleg vásárlás útján szerezték a birtokot. Az államosítás, majd később a visszaszolgáltatás után a család leszármazottja értékesítette, az új tulajdonos pedig vendégházat, vendéglőt és borpincét üzemeltet benne.

A désfalvi Pataky-kúria neobarokk stílusban épült a 19. században, mai formáját a 20. században nyerte el. A jelenlegi tulajdonos bérbe adta, jelenleg orvosi rendelő és lakás van benne. A kúria jó állapotban van.

A mikefalvi Eperjesy-kúria a 18. században épült, később átalakították, a 19. században nyerte el mai formáját. A gyönyörűen felújított épületben ma polgármesteri hivatal működik.

A héderfáji Barabássy-kúriát Barabássy Lénárd erdélyi alvajda építtette a 15. század végén. Az épület jelenlegi tulajdonosa Barabássy Sándor, aki folyamatosan javítja, újítja a kastélyt.

EGYRE ROMOSODÓ VAGY TELJESEN ELPUSZTULT FŐÚRI LAKHELYEK

A szőkefalvi Rhédey-kastély a 18. században épülhetett, noha bizonytalanok a források arra vonatkozóan, hogy ki rendelte. A 19. században azonban már a Rhédey-család birtokában volt. Története során többször gazdát cserélt, a rendszerváltás után egy mezőgazdasági társulás birtokába került, annak csődje után az Állami Birtokokat Kezelő Ügynökség gondnoksága alá helyezték. A kastély egyre rosszabb állapotban van.

Az abosfalvi Apor-kúriát egy korábbi, Gyulaffy-kastély átépítése nyomán hozták létre az Aporok a 19. században. A rendszerváltás után a család visszaszerezte, és tervezi az egyébként egyre romosabb épület helyreállítását.

A szentdemeteri Schell-kúria a 18-19. században épült klasszicista stílusban. Történetéről kevés adattal rendelkezünk. Az államosítást követően iskola működött az épületben, ekkor még javították, később teljesen elhanyagolták.

ROMÁN FALVAK, MAGYAR SÍROKKAL, FELIRATOKKAL A TEMETŐBEN

A Maros megyei falvak egy része teljesen elrománosodott, az egykori magyarság emlékeit már csak néhány temetői sírfelirat őrzi. Így pl. az egészen elrománosodott Bernádon és Somostelkén is megtalálhatók a magyar sírfeliratok a temetőben.

A PÓCSFALVI REFORMÁTUS TEMPLOM ORGONÁJA Erdély legrégebbi működő orgonája.

SOMOSTELKE egy elhagyott református haranglábbal maradt hajdani magyar falu, román és magyar temetővel.

A MAGYARSÁROSI UNITÁRIUS HARANGLÁB 1600-ban készült, gótikus erkélyes harangháza kilenc cserfa lábon áll.

Jelen beszámolóban és a képes bemutatókban foglalt útvonal bejárásában és dokumentálásában kiemelt és rendszeres támogatónk a Communitas Alapítvány.

2018. november 28.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 23.

Magyar, román és szász falvak a Szentiványi és Zágori patakok völgyében.

Friss anyagok

EMKE-díjasok a bánsági szórványból

Nyilvánosságra hozta idei díjazottjainak névsorát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A díjátadó gálára április 13-án,...

feltöltve 21 órája

Magyarul tanítani a Szeret folyón túl

Volt idő, amikor „vérszípónak” kiáltották ki a magyar tanítót, és volt, hogy egy kicsinyke szobában zajlott az oktatás. Kissé kanyargós,...

feltöltve 2 napja

Letették a vajdahunyadi magyar bölcsőde alapkövét

Reményteli pillanat részesei lehettek kedden a vajdahunyadi magyar közösség tagjai, hiszen a római katolikus templom kertjében ünnepélyes keretek...

feltöltve 16 napja

A nyelv veszendőben, a hit megmarad - bemutatták a moldvai magyar tájszótárt Lujzikalagorban

A moldvai magyar nyelv olyan, mint egy élő nyelvtörténet – véli Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor. Állítását arra alapozza, hogy...

feltöltve 16 napja

Négy templom újult meg a Nyárádmentén

Négy templomért és két új haranglábért adtak hálát a Csíkfalvi Református Missziós Egyházközségben vasárnap, április 7-én. A maratoni...

feltöltve 17 napja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro