Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Hírek, beszámolók /

Örökségmustra Maros megyében - III. rész

Holttenger dokumentációs szórványprogram keretén belül idén folytattuk Maros megye épített kulturális örökségének, együttélési emlékeinek meglátogatását és megörökítését.

A programra 2018 április-október közötti időszakában került sor. A program résztvevői: a Diaszpóra Alapítvány munkatársai és egy külső munkatárs, egyházi személy. A programot a Communitas Alapítvány támogatása mellett csak saját forrásból finanszíroztuk.

 

 

 

 

 

 

A terepbejárások során összegyűjtött képes dokumentáció anyagából összeállított bemutatókat honlapunk Ismeretlen Erdély – képes utazások menüpontjai alatt tesszük elérhetővé hét részben.

Terepbejárásunk során dokumentáltuk a szórványprogram Maros megyei részének újabb területét, feltérképeztük a Kis-Küküllő völgye kulturális és épített örökségének tekintélyes részét. Ennek a munkának az eredményét a Maros megye 19-25. bemutatókban tettük közzé.

Maros megye 19. – Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Kis-Küküllő völgyében Sövényfalvától Balavásárig: Csüdőtelke – Szőkefalva – Vámosgálfalva – Küküllőpócsfalva – Abosfalva – Szászbogács – Magyarsáros – Désfalva.

Maros megye 20. – A Kis-Küküllő völgye Mikefalvától Bonyháig: Mikefalva – Somostelke – Szászcsávás – Harangláb – Felsőkápolna – Bernád – Héderfája – Bonyha.

Maros megye 21. – Történelmi utazás a Kis-Küküllő völgyében Küküllőszéplaktól Balavásárig: Küküllőszéplak – Vámosudvarhely – Kóródszentmárton – Kóród – Egrestő.

Maros megye 22. – A Kis-Küküllő Kundi, Dányáni mellékvölgyei és a Jövedicsi völgy: Gógánváralja – Gógán – Kund – Leppend – Jövedics - Szászdányán.

Maros megye 23. – Magyar, román és szász falvak a Szentiványi és Zágori patakok völgyében és a Szászszöllősi völgyben: Oláhszentlászló – Kisszentlászló – Szászörményes – Szászszentiván – Küküllősolymos – Szászszöllős – Zágor – Domáld – Csatófalva.

Maros megye 24. – Magyar, román és szász falvak az Egrestői és Nádas patakok völgyében:  Fületelke – Kiskend – Nagykend – Küküllőmagyarós – Cikmántor – Szásznádas – Pipe.

Maros megye 25. – Székely unitárius és katolikus falvak a Véckei, Ravai és Csöbi patakok völgyében: Szentdemeter – Bordos – Székelyszállás – Székelyvécke – Rava – Csöb – Magyarzsákod.

Alapítványunk honlapján közzétett terjedelmes fényképes bemutatóink részletes dokumentációt tartalmaznak a Kis-Küküllő völgye épített örökségének, a magyar, román és szász közösségek együttélésének emlékeiről, ezért e beszámolóban csak néhány érdekességet emelünk ki.

ELHAGYOTT SZÁSZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMOK

A Maros megyei szász evangélikus templomok jó része majdnem teljesen kiüresedett. Pályázatok segítségével igyekszenek őket karbantartani és megmenteni az enyészettől, szakrális feladatot azonban már egyre kevésbé látnak el, mert a szász közösségek elfogytak.

A szászbogácsi evangélikus erődtemplomot a 15. században építették, helyenként kettős védőfalát később építették hozzá. Belső falain 15-16. századi falfestmények kerültek elő.

A Maros megyei Kund, hajdani szász falu evangélikus temploma középkori eredetű szász erődtemplom, mely mára teljesen üresen áll.

A szászszentiváni és szászörményesi evangélikus templomok középkori építésűek, melyek a reformáció során lettek evangélikussá.

RÉSZLEGESEN VAGY TELJESEN FELÚJÍTOTT KASTÉLYOK, KÚRIÁK

Ezeknek ma funkciója van: hivatal, étterem, múzeum, idősek otthona, gyógyszertár működik bennük, így ezek a kúriák, kastélyok általában jobb állapotban vannak, mint a használaton kívüli egykori nemesi rezidenciák, hisz a bennük lévő intézmény működéséhez szükséges legalább minimális karbantartást elvégezték a korábbi és mai tulajdonosok.

A vámosgálfalvi Dániel-kastély 19. századi birtokosa a szamosújvári Dániel család volt. Ők valószínűleg vásárlás útján szerezték a birtokot. Az államosítás, majd később a visszaszolgáltatás után a család leszármazottja értékesítette, az új tulajdonos pedig vendégházat, vendéglőt és borpincét üzemeltet benne.

A désfalvi Pataky-kúria neobarokk stílusban épült a 19. században, mai formáját a 20. században nyerte el. A jelenlegi tulajdonos bérbe adta, jelenleg orvosi rendelő és lakás van benne. A kúria jó állapotban van.

A mikefalvi Eperjesy-kúria a 18. században épült, később átalakították, a 19. században nyerte el mai formáját. A gyönyörűen felújított épületben ma polgármesteri hivatal működik.

A héderfáji Barabássy-kúriát Barabássy Lénárd erdélyi alvajda építtette a 15. század végén. Az épület jelenlegi tulajdonosa Barabássy Sándor, aki folyamatosan javítja, újítja a kastélyt.

EGYRE ROMOSODÓ VAGY TELJESEN ELPUSZTULT FŐÚRI LAKHELYEK

A szőkefalvi Rhédey-kastély a 18. században épülhetett, noha bizonytalanok a források arra vonatkozóan, hogy ki rendelte. A 19. században azonban már a Rhédey-család birtokában volt. Története során többször gazdát cserélt, a rendszerváltás után egy mezőgazdasági társulás birtokába került, annak csődje után az Állami Birtokokat Kezelő Ügynökség gondnoksága alá helyezték. A kastély egyre rosszabb állapotban van.

Az abosfalvi Apor-kúriát egy korábbi, Gyulaffy-kastély átépítése nyomán hozták létre az Aporok a 19. században. A rendszerváltás után a család visszaszerezte, és tervezi az egyébként egyre romosabb épület helyreállítását.

A szentdemeteri Schell-kúria a 18-19. században épült klasszicista stílusban. Történetéről kevés adattal rendelkezünk. Az államosítást követően iskola működött az épületben, ekkor még javították, később teljesen elhanyagolták.

ROMÁN FALVAK, MAGYAR SÍROKKAL, FELIRATOKKAL A TEMETŐBEN

A Maros megyei falvak egy része teljesen elrománosodott, az egykori magyarság emlékeit már csak néhány temetői sírfelirat őrzi. Így pl. az egészen elrománosodott Bernádon és Somostelkén is megtalálhatók a magyar sírfeliratok a temetőben.

A PÓCSFALVI REFORMÁTUS TEMPLOM ORGONÁJA Erdély legrégebbi működő orgonája.

SOMOSTELKE egy elhagyott református haranglábbal maradt hajdani magyar falu, román és magyar temetővel.

A MAGYARSÁROSI UNITÁRIUS HARANGLÁB 1600-ban készült, gótikus erkélyes harangháza kilenc cserfa lábon áll.

Jelen beszámolóban és a képes bemutatókban foglalt útvonal bejárásában és dokumentálásában kiemelt és rendszeres támogatónk a Communitas Alapítvány.

2018. november 28.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 20.

Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Kis-Küküllő völgyében Mikefelvától Bonyháig.

Friss anyagok

"Pótszülők" a mezőségi diákoknak - a szórványkollégium fenntartásának költségeit főként a magyar állam finanszírozza

Végigkísérhetik a középiskolás diákok életét, tanulmányait azok, akik részt vesznek a Téka Mezőségi Szórványkollégiumban működő keresztszülőprogramban....

feltöltve 11 napja

Példaértékű kezdeményezés a Fehér megyei szórványban

A magyarországi Civil Összefogás Fórum támogatásával alakult nemrég civil klub Nagyenyeden, amelynek első találkozóján a résztvevők az egész...

feltöltve 16 napja

Örökségmustra Maros megyében - III. rész

A Holttenger dokumentációs szórványprogram keretén belül idén folytattuk Maros megye épített kulturális örökségének, együttélési emlékeinek...

feltöltve 17 napja

Maros megye 25.

Székely katolikus és unitárius falvak a Véckei, Ravai és Csöbi patakok völgyében.

feltöltve 21 napja

Maros megye 24.

Magyar, román és szász falvak az Egrestői és Nádas patakok völgyében.

feltöltve 21 napja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro