Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Hírek, beszámolók /

Szórványlétről a magyar kultúra napján

Magyar temetők román feliratú fejfákkal, román temetők magyar feliratú sírokkal, reformátusok, katolikusok, evangélikusok és unitáriusok által közösen használt, illetve megosztott templomok, történelmi magyar településeken kizárólag románul beszélő magyar származású vegyes lakosság, vegyes házasság, elnéptelenedő falvak - röviden ezek jellemzik az erdélyi, romániai magyar szórványt, amelyeknek furcsaságairól, érdekességeiről Vetési László református lelkész, egyházi író, szórványkutató tartott előadást a magyar kultúra napján Sepsiszentgyörgyön.

Alkalomhoz illően Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője szülőházának jelenlegi helyzetével kezdte előadását Vetési László. A sződemeteri Kölcsey-szülőház jelenleg görög katolikus parókia, a Kölcsey-megemlékezések helyszíne hagyományosan a református templom kertje, ahol a költő egész alakos szobra áll. Az előadó háromszéki példával folytatta bemutatóját, pontosabban a sepsi- és kézdiszékiekre utalva Szászsebes és Szászkézd példáját hozta fel, ahol őseink egykori szálláshelyeinek nyomai máig megtalálhatók, például utcanevek tekintetében. Vetési László úgy véli, a háromszékiek fordulhatnának több figyelemmel e két település felé, felelevenítve a közös múltat.

Az előadó a nyelvi, vallási együttélés különlegességeit sorolta, nem csupán erdélyi vonatkozásban. Kitért a partiumi, bánsági, dobrudzsai, moldvai, bukovinai viszonyokra is, részletezve egy-egy kirívó esetet, ahol különböző felekezetűek közösen, illetve megosztva használnak templomokat. Beszélt magyarok, románok, szászok, csehek, svábok, horvátok, bolgárok, törökök, tatárok lakta települések együttélési sajátosságairól, különböző anyanyelvűek és vallásúak nyelv- és felekezetváltásáról, azokról a csatákról, amelyeket az együtt élő nemzetiségek és felekezetek naponta megvívtak egymással, majd rendezték közös dolgaikat.

Vetési László több száz szórványtelepülésen tanulmá­nyozta az együttélés problémáit, mostani előadásában negyven-ötven helyszínről beszélt, vetítve az általa készített dokumentumfotókból. A  Háromszék kérdésére a szórványban élőkről elmondta, ott, ahol ilyen méretekben élnek együtt különböző nyelvek, vallások, az élet mindig érdekesen, nem szokványosan szabályozta az együttélési formákat.

Az élet és az életszerűség felülír minden küzdelmet a vallás, a nyelv és egyéb más vonatkozás terén – mondotta. Példaként a bolgárcsergediek történetét említette, akiket 1100. körül telepítettek településükre, többször váltottak nyelvet és vallást, voltak evangélikusok, katolikusok, románok, de a múlt század elejéig még használták a bolgár énekeskönyvet.

Érdekes, hogyan maradnak meg bizonyos értékek, és hogy csiszolódnak össze a népek, különböző vallási felekezetek – hangsúlyozta Vetési László. Kifejtette, az egyház vezetése nem tudott és nem is akart beleszólni az élet rendjébe, mert ezt nem lehet kívülről szabályozni. Az evangélikus, lutheránus, református magyar templom közös használata sok helyütt évszázados hagyomány, s bár mindenen, még az úrasztali terítőn is vitatkoztak, mégis együtt használták azt.

Fekete Réka, Háromszék, 2019. január 26. 

Fotó: Albert Levente
Vetési László több száz szórványtelepülésen tanulmá­nyozta az együttélés problémáit, mostani előadásában negyven-ötven helyszínről beszélt, vetítve az általa készített dokumentumfotókból. A  Háromszék kérdésére a szórványban élőkről elmondta, ott, ahol ilyen mértékben élnek együtt különböző nyelvek, vallások, az élet mindig érdekesen, nem szokványosan szabályozta az együttélési formákat.Az élet és az életszerűség felülír minden küzdelmet a vallás, a nyelv és egyéb más vonatkozás terén – mondotta. Példaként a bolgárcsergediek történetét említette, akiket 1100. körül telepítettek településükre, többször váltottak nyelvet és vallást, voltak evangélikusok, katolikusok, románok, de a múlt század elejéig még használták a bolgár énekeskönyvÉrdekes, hogyan maradnak meg bizonyos értékek, és hogy csiszolódnak össze a népek, különböző vallási felekezetek – hangsúlyozta Vetési László. Kifejtette, az egyház vezetése nem tudott és nem is akart beleszólni az élet rendjébe, mert ezt nem lehet kívülről szabályozni. Az evangélikus, lutheránus, református magyar templom közös használata sok helyütt évszázados hagyomány, s bár mindenen, még az úrasztali terítőn is vitatkoztak, mégis együtt használták azt.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 23.

Magyar, román és szász falvak a Szentiványi és Zágori patakok völgyében.

Friss anyagok

EMKE-díjasok a bánsági szórványból

Nyilvánosságra hozta idei díjazottjainak névsorát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A díjátadó gálára április 13-án,...

feltöltve 20 órája

Magyarul tanítani a Szeret folyón túl

Volt idő, amikor „vérszípónak” kiáltották ki a magyar tanítót, és volt, hogy egy kicsinyke szobában zajlott az oktatás. Kissé kanyargós,...

feltöltve 2 napja

Letették a vajdahunyadi magyar bölcsőde alapkövét

Reményteli pillanat részesei lehettek kedden a vajdahunyadi magyar közösség tagjai, hiszen a római katolikus templom kertjében ünnepélyes keretek...

feltöltve 16 napja

A nyelv veszendőben, a hit megmarad - bemutatták a moldvai magyar tájszótárt Lujzikalagorban

A moldvai magyar nyelv olyan, mint egy élő nyelvtörténet – véli Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor. Állítását arra alapozza, hogy...

feltöltve 16 napja

Négy templom újult meg a Nyárádmentén

Négy templomért és két új haranglábért adtak hálát a Csíkfalvi Református Missziós Egyházközségben vasárnap, április 7-én. A maratoni...

feltöltve 17 napja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro