Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Hírek, beszámolók /

Szórványlétről a magyar kultúra napján

Magyar temetők román feliratú fejfákkal, román temetők magyar feliratú sírokkal, reformátusok, katolikusok, evangélikusok és unitáriusok által közösen használt, illetve megosztott templomok, történelmi magyar településeken kizárólag románul beszélő magyar származású vegyes lakosság, vegyes házasság, elnéptelenedő falvak - röviden ezek jellemzik az erdélyi, romániai magyar szórványt, amelyeknek furcsaságairól, érdekességeiről Vetési László református lelkész, egyházi író, szórványkutató tartott előadást a magyar kultúra napján Sepsiszentgyörgyön.

Alkalomhoz illően Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője szülőházának jelenlegi helyzetével kezdte előadását Vetési László. A sződemeteri Kölcsey-szülőház jelenleg görög katolikus parókia, a Kölcsey-megemlékezések helyszíne hagyományosan a református templom kertje, ahol a költő egész alakos szobra áll. Az előadó háromszéki példával folytatta bemutatóját, pontosabban a sepsi- és kézdiszékiekre utalva Szászsebes és Szászkézd példáját hozta fel, ahol őseink egykori szálláshelyeinek nyomai máig megtalálhatók, például utcanevek tekintetében. Vetési László úgy véli, a háromszékiek fordulhatnának több figyelemmel e két település felé, felelevenítve a közös múltat.

Az előadó a nyelvi, vallási együttélés különlegességeit sorolta, nem csupán erdélyi vonatkozásban. Kitért a partiumi, bánsági, dobrudzsai, moldvai, bukovinai viszonyokra is, részletezve egy-egy kirívó esetet, ahol különböző felekezetűek közösen, illetve megosztva használnak templomokat. Beszélt magyarok, románok, szászok, csehek, svábok, horvátok, bolgárok, törökök, tatárok lakta települések együttélési sajátosságairól, különböző anyanyelvűek és vallásúak nyelv- és felekezetváltásáról, azokról a csatákról, amelyeket az együtt élő nemzetiségek és felekezetek naponta megvívtak egymással, majd rendezték közös dolgaikat.

Vetési László több száz szórványtelepülésen tanulmá­nyozta az együttélés problémáit, mostani előadásában negyven-ötven helyszínről beszélt, vetítve az általa készített dokumentumfotókból. A  Háromszék kérdésére a szórványban élőkről elmondta, ott, ahol ilyen méretekben élnek együtt különböző nyelvek, vallások, az élet mindig érdekesen, nem szokványosan szabályozta az együttélési formákat.

Az élet és az életszerűség felülír minden küzdelmet a vallás, a nyelv és egyéb más vonatkozás terén – mondotta. Példaként a bolgárcsergediek történetét említette, akiket 1100. körül telepítettek településükre, többször váltottak nyelvet és vallást, voltak evangélikusok, katolikusok, románok, de a múlt század elejéig még használták a bolgár énekeskönyvet.

Érdekes, hogyan maradnak meg bizonyos értékek, és hogy csiszolódnak össze a népek, különböző vallási felekezetek – hangsúlyozta Vetési László. Kifejtette, az egyház vezetése nem tudott és nem is akart beleszólni az élet rendjébe, mert ezt nem lehet kívülről szabályozni. Az evangélikus, lutheránus, református magyar templom közös használata sok helyütt évszázados hagyomány, s bár mindenen, még az úrasztali terítőn is vitatkoztak, mégis együtt használták azt.

Fekete Réka, Háromszék, 2019. január 26. 

Fotó: Albert Levente
Vetési László több száz szórványtelepülésen tanulmá­nyozta az együttélés problémáit, mostani előadásában negyven-ötven helyszínről beszélt, vetítve az általa készített dokumentumfotókból. A  Háromszék kérdésére a szórványban élőkről elmondta, ott, ahol ilyen mértékben élnek együtt különböző nyelvek, vallások, az élet mindig érdekesen, nem szokványosan szabályozta az együttélési formákat.Az élet és az életszerűség felülír minden küzdelmet a vallás, a nyelv és egyéb más vonatkozás terén – mondotta. Példaként a bolgárcsergediek történetét említette, akiket 1100. körül telepítettek településükre, többször váltottak nyelvet és vallást, voltak evangélikusok, katolikusok, románok, de a múlt század elejéig még használták a bolgár énekeskönyvÉrdekes, hogyan maradnak meg bizonyos értékek, és hogy csiszolódnak össze a népek, különböző vallási felekezetek – hangsúlyozta Vetési László. Kifejtette, az egyház vezetése nem tudott és nem is akart beleszólni az élet rendjébe, mert ezt nem lehet kívülről szabályozni. Az evangélikus, lutheránus, református magyar templom közös használata sok helyütt évszázados hagyomány, s bár mindenen, még az úrasztali terítőn is vitatkoztak, mégis együtt használták azt.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Megújulóban a verespataki református templom

Megújulóban van a verespataki református templom is. A három magyar templomos Verespatak templomait lassan-lassan sikerül felújítani.

Friss anyagok

Megmutatják, hogy léteznek a segesvári magyarok

Három éve még kevesen hitték, hogy Segesváron a várban vagy a köztereken mutathatják meg a magyarok egy róluk szóló kulturális fesztivál ...

feltöltve 9 napja

Ünnen a maroshévízi reformátusoknál: megújult a közösség temploma

Különleges ünnepnap volt július első vasárnapja Maroshévíz reformátusai számára: a szórványgyülekezet 124 éves templomának megújulását...

feltöltve 9 napja

Máramarossziget egyetlen magyar utcával maradt

A hetven éve még magyar többségű településen csak a múlt a városalapítóké.

feltöltve 19 napja

Tanuld újra az anyanyelvet!

Dél-romániai magyaroknak indít magyar nyelvtanfolyamot egy kolozsvári egyesület.

feltöltve 1 hónapja

Délutáni oktatással vonzóbb a magyar iskola a szórványban

Több szórványtelepülésen indul be a jövő tanévtől a régóta várt délutáni oktatási program. A magyar kormány által támogatott projekt...

feltöltve 1 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro