Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Arad megye / Menyháza /

Volt egyszer egy igazi Menyháza

Az elmúlt hetekben megadatott, hogy hosszú-hosszú évek után ismét néhány órát töltsek Arad megye talán egyetlen valódi fürdőtelepén, amely leginkább hasonlít ahhoz, amit Nyugaton fürdőnek neveznek. Mert Menyháza sohasem volt ugyan Karlsbad vagy Herkulesfürdő, de az aradiak számára ez volt a legközelebbi csendes gyógyfürdő. Ameddig tönkre nem tette a szocialista megalománia, majd a nemtörődömség. Azon november eleji vasárnap óta rendszerezem a csodálatos őszi napnak az élményeit, és gyűjtöm az információkat az egykori Menyházáról.

Bevallom, felejthetetlen élmény volt végigsétálni a rozsdabarna, rőtvörös vagy aranysárga lombruhába öltözött fák, az örökzöld tűlevelűek között, andalogni a csobogó patakok partján, a csendes sétatéren, megpihenni a még néhány éve is egész nyáron olyan hangos fürdőmedencék partján. És fájó rágondolni arra a szavakkal leírhatatlan pusztulásra, amelyet lépten-nyomon tapasztal a Menyházára látogató. Mert aki korábban ismerte, tudja, hogy ,,volt egyszer egy igazi Menyháza”...

Hát igen, volt egyszer egy üdülő, amelynek gyógyvizét már a törökök is használták. A települést még az ötvenes években is Borossebesből egy romantikus, a Menyháza patak folyását követő, kanyargó nyomvonalú kisvasúttal lehetett megközelíteni. S az átkos Monarchiában épített kisvasút végállomásánál ott volt egy ékszerdobozhoz hasonló település, a maga sajátos mikroklímájával, amely elviselhetővé tette a legforróbb nyarakat és a legcsikorgóbb teleket is. Az 1979-ben a Sport- és Turisztikai Az egykori Neuman-villa főbejárata. ,,Hámlik le a vakolat, s a szél egy darab födéllel...”Kiadó jóvoltából megjelentetett Arad megyei magyar nyelvű turistakalauz szerint a gyógyfürdő mezotermális forrásainak hírét már a XVI. században elvitték, az első ismert írásos okirat, amelyben megemlítik 1597-ből származik. A források nagyobb méretű kiaknázása 1866-ban kezdődött, a ma is álló legjelentősebb épületeket 1881 után emelték. A század eleji megyei monográfia villák sorát említi. Az egyiken, az egykori Zubor-villa falán ma is szürke emléktábla tanúskodik arról, hogy abban a házban lakott 1893-1906 között Czárán Gyula. Különben a temetőben fellelhető fekete márvány kőkereszten kívül ez az egyedüli írásos emlék, amely a természetjárás apostola, a Bihar-hegység turistaútjainak feltárója menyházai tartózkodását megörökíti. Pedig nem is oly rég a központban lévő emlékművön is volt tábla, de azt eltávolította onnan a minden másságot elvető xenofóbia. Pedig ha valakinek köszönhet valamit az ország jelenlegi nyugati vidékének turisztikája, az mindenképpen Czárán Gyula. Az sem véletlen, hogy a menyházai románság is magáénak vallotta a közvetlen modorú, mindenkivel úriemberként viselkedő seprősi birtokost, az idősebbek most is csak Taranunak ejtik a nevét. Sírját soha senki sem háborgatta. (Apropó, Seprősön immár nyoma sincs az általa épített római katolikus kápolnának!)

A még tíz esztendeje is hasznosított, gyógykezelésre használt termálvizek hőfoka 25-32 C fok, összetételükben bikarbonát, kálcium, magnézium, nátrium van. Ezért ajánlatosak idegbántalmak, aszténiás megbetegedés, izombántalmak és a periférikus idegrendszer zavarainak gyógyítására. A század elején a fürdő homlokzatán ott díszelgett a latin nyelvű szöveg, fordításban: „Gondtól menten üdvözöld e gyógyító völgyet. — Jaj, vendég, aligha gyógyul meg itt, kit gond bánt.” Féltve őrzött emlékeim közé tartozik néhai Erdélyi Károly, az idősek között csak Dunci bácsinak ismert grafikusművész egy alkotása: a két világháború között Menyháza akkori vezetőségének megbízásából elkészítette a gyógyfürdő reklámemblémáját. A kor szellemében megrajzolt kiváló grafika a fürdő nyugalmát, a bükkerdők szépségét és a mélyből feltörő gyógyvíz hatását sugallja. S mi maradt meg mindebből máig?

A szocialista világ elmúltával a villák még állnak, de némelyik olyan lerobbant állapotba jutott, hogy egyik-másik rendbehozása többe kerülne, mint újraépítése. A szocialista rablógazdálkodás csak használta a villákat, de azok javításával, karbantartásával édeskeveset törődött. Az Esztergapadgyár egykori nyaralójának faburkolatú épülete világtalan emberként, ajtók és ablakok nélkül bámul az előtte fekvő strandra. A másik épület ajtaján lakat, de az ablakon bekukkantó kíváncsiskodónak nem is kell Ezen az oszlopon valaha egy márványszobor álltnagyon nyújtózkodnia, hogy lássa: a padlószőnyeg közepén egy fatuskó, valaki azon hasogatta fel a tüzelőfát. A tuskó körül a szőnyegen fadarabok, szilánkok. Hogy mi maradt a padlószőnyeg alatti parkettából, csak sejthetjük. A strand három medencéje közül kettő vízzel megtöltve, benne lehullott falevelek tömege és zöld alga várja a fagy beköszöntését. A harmadik medencébe egy csövön keresztül éjjel-nappal zubog a termálvíz, s folyik ki a mellette csacsogó patakba. Egy élelmes nyugati vállalkozó réges régen műanyagtetőt emelt volna a medencék fölé, s egy kis befektetéssel egész évben üzemeltetné azokat.

A majd negyven éven keresztül központi gyógypavilonként használt Neuman-villa állapotának teljes leírására nem is vállalkozom, csak vázolom azt a barbarizmust, amely alig egy évtized alatt tönkretette a fürdő egyik legszebb villáját. Ajtóknak, ablakoknak itt sincs nyoma, mindenki vitt és visz mindent, ami mozdítható. A helyenként beomlott tetőn keresztül az emeleti helyiségekbe bekandikál az őszi nap. Egy helybéli elmondta: a különösen szép márványoszlopokért tehergépkocsival jöttek, s vitték befolyásos, menő vállalkozók épülő villáihoz. A bejárat előtti négy vörös oszlopot valószínűleg csak azért nem bontották le és vitték el, mert a bontók fejére dőlt volna a felette lévő erkély. Benn az enyészet: a csempézett medencék összetörve, a gyógyításhoz használt segédeszközök a medencékbe lökve, a csapok leszerelve. Egyik-másik csőből még csöpög, szivárog a valamikor gyógyításra használt víz. A vörös márványból készült kádakhoz még nem nyúltak, de egyetlen tél elegendő lesz azok elbontásához is. A villa a szocialista rablógazdálkodás mintapéldája: elvették a tulajdonostól, évtizedeken keresztül használták, tönkretették, s most nincs felelőse a pusztításnak, nincs kihez fordulni jogorvoslásért, mindenki csak a vállát vonogatja. Mint az egykori elvtársak, amikor döntést kellett hozniuk! Ugyan ki törődik avval, hogy az épületnek volt és van jogos tulajdonosa, abba az épületbe komoly anyagiakat fektettek. S ha netalán ilyen romos állapotában visszaperelnék, s a jelenlegi román igazságszolgáltatás visszaszolgáltatná azt a tulajdonosnak, úgy örüljön, hogy nem kérnek tőle kárpótlást, mint teszik azt a román állam Mihály exkirálytól az ötven éven keresztül önkényesen használt soborsini kastélyért. Nálunk még egyetlen többségi nemzetbeli párt sem akarja megérteni: a nyugati világban a magántulajdon szent és sérthetetlen, annak biztosítása nélkül nem nyílik meg az út Európába egyetlen egykori szocialista ország előtt sem.

Egyik barátom visszaperelte ugyan nagyapja menyházai nyaralóját, de amíg azt lakható állapotba hozza, addig beleölheti maga és egész családja minden jövedelmét legalább fél évtizeden át.

Menyháza akár az országra szakadt négy évtizedes szocializmus jelképe is lehetne, amely mindent tönkretett, elpusztított maga körül.

Volt egyszer egy igazi Menyháza. De vajon visszanyeri-e valaha egykori fényét, valamikori rangját? Bevallom: megrögzött optimistának kell lennie annak, aki a jelenlegi pusztulást látva hisz a pozitív válaszban. A természet barátai legfeljebb reménykedhetnek!

Ujj János, Nyugati Jelen (Archívum), 2000. november 29.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 7.

Magyar falvak a Maros völgyében Kerelőszentpáltól Meggyesfalváig.

Friss anyagok

Szórványdíjátadó 25. alkalommal

November 4-én, szombaton 25. alkalommal adjuk át a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjakat egy gondnoknak és egy lelkipásztornak. Ez...

feltöltve 16 órája

Őszi látogatás Ormányban

Nemrég élénkpiros fedelet és keskeny falfedő sisakot kapott a romos ormányi templom hosszú évtizedek után. Kereken harminc esztendeje szakadt...

feltöltve 16 órája

Maros megye 11.

Magyar falvak a Komlódi patak mentén Uzdiszentpéter környékén.

feltöltve 21 órája

Maros megye 10.

Magyar falvak a Komlódi patak Komlódi-Lekencei mellékvölgyében 2.

feltöltve 2 napja

Maros megye 9.

Magyar falvak a Komlódi patak Komlód-Lekencei mellékvölgyében 1.

feltöltve 2 napja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro