Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Beszterce-Naszód megye / Felőr /

Fejlődőképes község a szórványban

A Betegh grófoknak nagy családi birtoka és kúriája volt Felőrön – mesélte ottlétünkkor Kertész Csaba, a község alpolgármestere. – Az örökösök nemrég visszaigényelték a földeket és az épületet is, de az ügyben még nem született végleges döntés. Három visszaigénylőről tudunk – magyarázta az alpolgármester. Hozzátette: a polgármesteri hivatal szomszédságában található egykori Betegh-kúria mögötti földterületet már visszakapták a leszármazottak, és ha sikerül megegyezni velük, és megvenni a területet, akkor oda építenék az új iskolát.

Lelkesedésből és tervekből nincs hiány

– A polgármesteri hivatal mögötti telket azért nem használnánk ilyen célra, mert nincs semmilyen zöldövezet a környéken, és inkább egy kis park kialakítását tervezzük – folytatta a beszámolót az elöljáró. – Az új elemi iskola és óvoda épületének terve már el is készült, az épületeket világbanki kölcsönből építenénk fel. A jelenlegi elemi iskola épülete, amelyet 1898-ban építetett Veres Márton, szörnyű állapotban van, az óvodának pedig most egyáltalán nincs épülete. A magyar tagozat a református egyház imatermében működik, a helyi református lelkész jóvoltából.

A Betegh-épületben most könyvtár és az óvoda román tagozata működik, de a kábeltévé cég székhelye és az állatorvosi rendelő is helyet kap az egykori kúriában. – Amikor négy évvel ezelőtt megválasztottak, az volt a tervem, hogy a polgármesteri hivatal jelenlegi székhelyét átengedjük az óvodának vagy az elemi iskolának, míg a községháza a Betegh-kúriába költözött volna át. Eddig sajnos nem sikerült ezt a tervet megvalósítani, de Bukarestből még arra sem kaptunk választ, hogy a visszaigénylők megkapják-e vagy sem az épületet – tette hozzá.

Korszerű épület, alacsony gyereklétszám

– Tavaly sikerült felújítani a községhez tartózó csicsókeresztúri iskolát, korszerű tanintézményben tanulhatnak a környékbeli diákok. Most a felőri általános iskola következik, ahol már meg is kezdték a munkálatokat – sorolta tovább az alpolgármester a megvalósításokat. Ott jártunkkor két osztályteremben is dolgoztak a munkások a helyiségek szigetelésén. András János iskolaigazgatótól megtudtuk: a felőri általános iskolának 150 diákja van, amelyből 33 magyar. Van 12 ötödikesük, 7-en járnak a VI–VIII. összevont, 9-en pedig a VII osztályba. – Sajnos egyre inkább csökken a gyereklétszám, ami annak is köszönhető, hogy a felőri magyar családok általában csak egyetlen gyereket vállalnak. A nemrég Felőrre beköltözött román családok viszont általában többgyerekesek, az ő esetükben nincs ilyen jellegű probléma. Decemberben 300 ezer lejt kaptunk a tanügyminisztériumtól korszerűsítésre – magyarázta az igazgató. Ezt nem csak a szigetelési munkálatokra, hanem a központi fűtés bevezetésére, belső illemhelyek kialakítására és a tetőzet felújítására fordítják. – Reméljük, hogy a következő tanév kezdetéig sikerül is befejezni a munkálatokat – mondta András János.

Idéntől működőképes gázhálózat

Örvendetes, hogy 2008-ban nemcsak a helyi iskola válik korszerűvé, hanem a gázhálózat is: Felőrben és Csicsókeresztúron már kiépítették a hálózat 90 százalékát. A lakosság már 1996–97-ben is gyűjtött pénzt a gázhálózat kiépítésére, aztán hirtelen megnövekedtek a munkálatok költségei, és elmaradt a bevezetés. A jelenlegi rendszert kormánytámogatásokból sikerült kiépíteni. Tavaly és idén közel 2 millió lejt utaltak ki gázbevezetésre. Az idén kiutalt pénzből végre sikerül befejezni és működőképessé tenni a hálózatot. Eddig fával fűtött a lakosság, de remélhetőleg idéntől áttérnek a földgázra.

Megtudtuk azt is, hogy a felőri önkormányzat a szomszéd községekkel közösen elkészített egy csatornázási tervet is. Megalakult a Ciceu–Ţibles Egyesület, és civil szervezetbe tömörülve eredményesebb munkát tudnak végezni. A csatornahálózatot a község mind a négy falujában ki akarják építeni. Folyamatban van a terv elkészítése, amivel aztán pályázni tudnak különböző kormánytámogatásokért. Egy szennyvíztelep megépítése lesz az első lépés a terv gyakorlatba ültetésekor, utána pedig elkezdhetik a csatornahálózat munkálatait is. Az ivóvízhálózat már 2004 szeptemberétől működik, a közeli bethleni víztisztító központból érkezik a víz a csicsókeresztúri víztárolóhoz, ahonnan eljut a felőriekhez is a jó a minőségű ivóvíz. Az illetékesek arról számoltak be, még egy négy és fél kilométeres szakaszon kell lefektetni a csöveket Felőrben és a többi faluban, amelyre a 2005-ben kiadott 7-es törvény alapján pályáztak. Csicsóhagymásra még nem sikerült bevezetni a vizet, ezért egyelőre csak három faluban működik a vízhálózat. Az ivóvízhálózat bővítési munkálataira most várják a kiutalt pénzt. Négy éve a régi községbeosztás szerint építették ki a rendszert, azóta folyamatosan építkezik a lakosság, bővül a település, ezért a vízhálózatot is korszerűsíteni kell.

Új sportterem épül

Az alpolgármestertől arról is értesülünk, hogy folyamatban van egy sportterem építése is. – Reményeink szerint legkésőbb ősszel már át tudjuk adni a létesítményt. Felsőilosvára szerettünk volna építeni egy művelődési házat, de sajnos nem rendelkezünk megfelelő területtel. Ezért arra gondoltunk, hogy Ilosván is megpályázunk egy sporttermet, amely a művelődési ház szerepét is betölti majd. Jelenleg a terv elkészítésén dolgoznak. A településen van ugyan egy régi művelődési ház, amelyben hajdanán református iskola működött, de azt most az egyház visszaigényelte, így más lehetőségen kellett gondolkozni a község önkormányzatának. A felőri művelődési házat többnyire bálok szervezésére, színi társulatok vendégszereplésére használják. Megválasztásom után próbáltam batyus bálokat szervezni, hogy kicsit összekovácsolódjon a magyarság – mondta Kertész Csaba. Eleinte úgy tűnt, hogy van érdeklődő, de aztán szépen lassan elmaradoztak az emberek – tette hozzá kissé szomorúan.

– Tavasszal viszont mi rendezzük az RMDSZ–MADISZ focibajnokságot – mondta büszkén. Mindig a nyertes csapat szervezi a közvetkezőt, és tavaly mi nyertük meg a megyei sporteseményt. A pontos dátumot még nem szögeztük le, valamikor májusra tervezzük. Az amatőr focicsapat számos megyei bajnokságot nyert már, működését egy helyi magyar vállalkozó támogatja – jegyezte meg.

A település egy kilométerre fekszik az országúttól. A lakosság egy része továbbra is állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozik. Igaz, hogy a Szamos menti termőföldek már csak kukoricatermesztésre használhatók, de a 90-es évek elején termesztettek zöldséget is egy Felőr és Csicsókeresztúr között található területen.

Megtudtuk, hogy a SAPARD-program segítségével tavaly egy tehéntenyésztő farmot létesítettek. A tulajdonosok megpályázták és megkapták a farm létrehozásához szükséges pénzösszeget. További farmok létesítését is tervezik, de azt már Felsőilosván. A helyi András János farmja viszont már 5–6 éve működik, annak idején ő is pályázati úton jutott pénzhez. Most már 28–30 tehene van, valamint az EU-s normáknak megfelelő épületeket is sikerült felépítenie és a szükséges berendezéseket is beszerezte.

Már nem divat a gazdálkodás

Azok, akik felhagytak a gazdálkodással, munkahelyet kerestek maguknak a közeli városokban, vagy kisvállalkozásba kezdtek. Sokan dolgoznak a vasútnál. Bethlenben működik egy vasfeldolgozó gyár, ahová naponta bejárnak dolgozni. Ugyancsak Bethlenben egy olasz tulajdonú cégnél készítenek ágyakat, ide fa- és textilipari munkásokat alkalmaztak Felőrből. Van két tejgyár is Bethlenben, ahol felőriek dolgoznak: egyik egy holland cég, a másik pedig egy romániai élelmiszeripari vállalat, amely a környékről is begyűjti a tejet. A helyi vállalkozások közé sorolhatók a bárok, építőanyagokat forgalmazó cégek, valamint három, építkezéssel foglalkozó kisvállalkozás.

– 2004-ben beindítottunk egy hulladékgyűjtési programot, ami azóta is nagyon jól működik. Traktor segítségével egy hulladékgyűjtő gödörbe szállítják a szemetet a község falvaiból. A köztisztaság szempontjából sokat számít ez a program, mert rengeteg szemetet szórnak szét, például az erdőben is – jegyezte meg az alpolgármester.

Megvalósításra váró tervek

Pályázati pénzek bevonásával elsősorban a Felőr és Csicsóhagymás közötti, három és fél kilométeres útszakaszt aszfaltozni szeretnék. Jelenleg a 250 ezer lejes helyi költségvetésből erre a befektetésre egyelőre nem futja. Ebből inkább a felőri utcák aszfaltozására fordítanak pénzt. A helyhatóság illetékese reméli, hogy a csatornarendszer kiépítését is elkezdhetik idén.

– A polgármesteri hivatal épületét is bővíteni és korszerűsíteni szeretnénk. A terv újabb két iroda és egy mellékhelyiség felépítéséről szól. A munkálatokhoz szükséges pénz egy részét már félretettük, nemsokára kiírjuk a versenytárgyalást, hogy kiválasszuk a munkálatokat elvégző céget. Óvoda építését is tervezzük, ugyanis jelenleg a kicsinyek csak az imateremben kaptak helyet.

Sikeres magyar kisvállalkozás

Süket István egyetlen helyi magyar kisvállalkozót arról faggattuk, hogyan lehet a szórványban is sikeresen vállalkozni. Megtudtuk, hogy a kőművességben jártas helyi lakos vállalkozása 2005-ben indult be. Belső és külső munkákat végeznek: falakat húznak fel, kőműves munkákat végeznek, valamint ablakállítással, vakolással és tetőfedéssel foglalkoznak Felőrben, Bethlenben, Kályánban és környékén. Elmondta: a megrendelők padláslakásos, illetve garázsos házakat igényelnek általában. A vállalkozó elmondta azt is, hogy három szakemberrel dolgozik, de több megbízás esetén előfordul az is, hogy időszakos munkára szakembereket kell alkalmaznia. Sikerült beszerezniük az épületek alapjának kiásásához nélkülözhetetlen munkagépet. Ezenkívül van egy mikrobuszuk is, amivel a munkásokat szállítják a különböző helyszínekre. Amikor arról érdeklődtünk, hogy van-e munka, akkor pozitív választ kaptunk. Elmondta: egészen augusztusig le vannak foglalva, mert nem dolgoznak drágán.

A vállalkozás beindításához természetesen tőkére volt szükség, ezért külföldre ment dolgozni Süket István is, mint ahogyan számos, környezetében élő felőri is más országokban próbált szerencsét. Három évet dolgozott Pécsen és Budapesten, de az ott megkeresett pénzt a felőri házra fordította. – Utána Olaszországban vállaltam munkát, 40 kilométerre Velencétől. Eleinte kőműves munkákat végeztünk, aztán utcák lekövezésével foglalkoztunk. 1200–1300 eurót kerestünk havonta, amiből ki kellett fizetni a szállást és az ételt, így havonta 800 euró jövedelmünk maradt. Munkaadóink tömbházlakást béreltek nekünk, ahol négyen-ötön laktunk egy szobában – mesélte. – Amikor először elmentem, két olasz suhanccal laktam – emlékezett vissza. – Karácsonyra hazajöttem, s amikor januárban visszamentem, már öten voltak. Két telet töltöttem ott, mert annak idején itthon nem tudtunk dolgozni a hideg miatt. Az enyhe időjárásnak köszönhetően most már itthon is lehet télen dolgozni – jegyezte meg.

Szórványkollégium – a megmaradás iskolája

Utunk ezután Gáll Mihály helyi református lelkészhez vezetett. A lelkipásztor nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen évek óta dolgozik egy szórványközpont felépítésén. Elmondta: nemcsak iskola, hanem művelődési központ is működne az épületben, amelynek célja a hagyományőrzés. A Magyar Házban (nem csak felőriek számára) óvodát és I–VIII. osztályt működtetnének. A település szomszédságában található 12 község magyar gyerekeit is ide várják, mindazokat, akik a Szamos jobb és bal partján található településeken tanulnak. Arra a kérdésemre, hogy lenne-e kit összegyűjteni az iskolában, a lelkész elmondta: Monostorszegről, Mihályfalváról, Bacáról, Rettegről, Felőrről, Alsóilosváról, Csicsókeresztúrról, Várkuduból, Árpástóról, Magyardécséről, Margittáról jöhetnének gyerekek a szórványkollégiumba tanulni. Hozzátette: nem csak magyar gyerekeket várnak az iskolába, hanem olyan román gyerekeket is szívesen látnak, akik a kötelező idegen nyelv mellett a magyart is elsajátítanák. Az óvodai vegyes csoport már működik az imateremben 22 gyerekkel. – Sajnos, Bacán és Rettegen az alacsony gyereklétszám miatt nemsokára felfüggesztik az óvodai oktatást – mondta a lelkész. – Erre a problémára az lenne a megoldás, ha egy kisbusszal a felőri óvodába szállítanák a gyerekeket, mert az imatermi óvoda 40 férőhelyes – tette hozzá. – Kollégium jellegű az épület, úgy építtettük, hogy egyben bentlakás is legyen. Olyan szórványközpontot szeretnénk létesíteni, ahová a magyarság összegyűlhetne, ezért közösségépítő szempontból is fontos ez az épület. A környező falvakból reggel beszállítanák a gyerekeket, akiket délután hazavinnének, vagy ha bentlakó lenne, akkor csak hétvégén utaznának haza – mesélte lelkesen Gáll Mihály. – Sajnos, minden a pénztől függ – folytatta. – Egyelőre elkészítettünk egy tervet, de még nem továbbítottuk az oktatási tárcához. Amíg az épület nincs megfelelő állapotban, nem igényelhetjük egy tanügyi intézmény beindításának jóváhagyását – magyarázta.

„A magyar kultúra teljesen más világ”

Úgy véli, nem csak nekik kellene foglalkoznunk ezzel a kérdéssel, csapatmunkára lenne szükség, össze kellene fogni a szórványmagyarság érdekében. Sajnálattal újságolta, hogy az RMDSZ nem támogatta az építkezési munkálatokat. – A magyarországi, hollandiai, amerikai barátaink támogatták a kollégium felépítését, és további ígéreteket is kaptunk. Úgy gondoltuk, ha már építünk egy új parókiát, akkor építsünk egy olyan épületet, amivel egyfajta többletet adhatunk az itt élőknek. Szétszélednek az itt élők, ha nincs egy olyan hely, ahol összegyűlnek, és amit a magukénak vallanak – mondta a lelkész.

A helyiek nagyon sokat segítettek és segítenek a munkálatok elvégzésében, de anyagiakkal nem tudnak hozzájárulni az építkezéshez. A 8 milliárd lej, amit eddig az épületre fordítottak, külföldi támogatásokból gyűlt össze.

– Az iskolakérdés számunkra létfontosságú – szögezte le a lelkész –, nem egyezünk bele abba, hogy gyerekeink csak otthon beszéljenek magyarul és az iskolában románul. A magyar kultúra teljesen más világ, és ha a gyermek nem ismeri, akkor nem is kötődik hozzá. – Érzékelhető annak a hatása, hogy a mostani fiatal szülők román iskolába jártak, mert most saját gyerekeiket is román osztályba íratják be – mondta.

Arról számolt be, hogy az egyházkerület is támogatja a szórványkollégium létesítését. Szerinte jó lenne minél hamarabb beindítani az óvodát, valamint a felekezeti óvodát és iskolát. – Az egyházi tanintézmények szemléletmódjának szerves része az Istentől való félelem, a megbecsülés, valamint a nemzet és a vallás iránti elkötelezettség is. Az ilyen iskoláknak múltjuk és hírnevük van, ilyen a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a kolozsvári Református Kollégium is. Most el kellene kezdeni kisebb szórványközpontokat létesíteni, hogy legyen, aki továbbtanuljon a középiskolákban – fejtette ki véleményét Gáll Mihály. – Egy iskolában folyamatosan munkálkodni kell. Én mindig azt mondtam, hogy egy iskola nem az épületéről válik híressé, hanem attól a munkától, ami benne folyik. A szülő az alapján alakít ki képet magának egy tanintézményről, hogy milyen eredményeket érnek el az ott dolgozó diákok és pedagógusok – folytatta. – Az óvoda az alap, és a szülő az óvodában zajló oktatás minőségének függvényében választ óvodát. Az itt működő magyar óvodába is beírattak már két olyan gyereket, akik vegyes házasságból származnak, és ez már eredménynek számít – tette hozzá.

Szerinte a gyereknek a lehető legtöbbet kell nyújtani, foglalkozni kell vele, mert akkor egy-két év alatt már eredményt lehet felmutatni. A neveléshez hozzátartozik a nyári táborok szervezése is. – Múlt nyáron is kirándulni vittük a gyerekeket Bethlen Farkas támogatásával. Erdély egykori kormányzójának, Bethlen Bélának az unokája Bethlenben született. A templomszentelésen találkoztunk, ott összebarátkoztunk, és azóta is segít bennünket. Támogatta a gyülekezeti terem, majd a templom felújítását, utána pedig a parókia építésébe is besegített – meséli.

A közösség érdekében Gáll Mihálynak furfangos megoldásokhoz kellett folyamodnia: az épületet eredetileg imaháznak jelentették be, mert így nem kell utána adót fizetni. – A püspökségtől megkaptuk az engedélyt, de anyagi támogatást nem tudtak biztosítani, mivel a pénzt a nagyenyedi és kolozsvári kollégiumok feljavítására fordították – mesélte. Arról számolt be, hogy az Illyés Alapítványtól 15 millió, Bethlen Farkastól pedig 7 millió forintot kaptak. Ennyi elég volt az építkezés elkezdéséhez. – Az amerikai ismerősöktől viszont csak azután számíthatunk támogatásra, ha kész lesz az iskola, és látják, hogy minőségi munkát végzünk. Most tovább kell kilincselni támogatásért, hogy folytatni tudjuk az elkezdett munkát. A gázt, a vizet, a villanyáramot már bevezették, a falakat is bevakolták, de hiányzik a központi fűtés, és a csempézés is hátra van még – számolt be a lelkész. Szerinte amennyiben a kollégiumot sikerül beindítani, akkor legalább 100 évre biztosítva lenne a magyarság sorsa itt, a szórványban.

És itt még nincs vége a megvalósításra váró álmoknak. Gáll Mihály folytatja a tervek sorát: öregotthon beindítását tervezi a korszerűsítésre váró jelenlegi elemi iskola épületében. – Nagyon sok olyan öreg van, akik a szomszédok gondozására szorulnak, ezért mindenképpen szükség lenne egy ilyen épületre is Felőrben – mondta.

A beszélgetést követően a lelkész ezután az imaterembe és a templomba kalauzolt bennünket. A templom a 14. század környékén épült. Nemrég restaurálták, így nagyon szépen látszanak a régi templom maradványai is. Gáll Mihály hirtelen a templom szomszédságában található földterületekre mutat. Közösségi tervekről számol be: ide épül a sportpálya, oda az úszómedence, amott pedig kisebb színpad épülne a község fiatalsága számára. Hogy mikor sikerül ezeket az álmokat megvalósítani, arra még maga a lelkész sem tudott pontos választ adni. Remélhetőleg lesz ereje és kitartása az elképzelések megvalósítására.

Dézsi Ildikó, Szabadság, 2008. február 5.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 12.

Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Komlódi patak és Kisnyulas mellékvölgyében.

Friss anyagok

150 éves fénykép Czelder Mártonról

Eddig nem látott, 150 éves fénykép került elő Czelder Márton református missziós lelkészről, költőről, szórványmentőről a családi a...

feltöltve 11 napja

Elhunyt Székely Józsefné Bereczki Gabriella, az utolsó verespataki magyar óvónő

Életének 86. évében elhunyt özv. Székely Józsefné Bereczki Gabriella (1934-2019) nyugalmazott verespataki óvónő. „Ne gyűjtsetek magatoknak...

feltöltve 2 hónapja

Örökségmustra Maros megyében - IV. rész

A Holttenger dokumentációs szórványprogram keretén belül idén folytattuk Maros megye épített kulturális örökségének, együttélési emlékeinek...

feltöltve 2 hónapja

Maros megye 30.

Magyar közösségek, építészeti értékek, közös múlt a Szabadi patak völgyében.

feltöltve 2 hónapja

Maros megye 29.

Történelmi utazás Szászrégentől Gödemesterházáig.

feltöltve 2 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro