Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Beszterce-Naszód megye / Mezőújlak /

Jajszó a pusztuló szórványokból: mezőújlaki harangláb

A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Mezőörményes járásához tartozott, ma Beszterce-Naszód megye része. A Szász–régen–Apahida közelmúltban aránylag közlekedhetővé javított, a Mezőséget átszelő műúton lehet megközelíteni; Mezőörményes és Mezőszilvás között tér északra egy szűk földút, ez visz Septéren keresztül Mezőújlakra, ahonnan már sehová sem vezet közút.

A település első írásos említése 1296-ból való, Kán László, az Árpád-ház kihalása utáni interregnum teljhatalmú erdélyi vajdája Wylo–kot cserébe adja a káptalannak; 1329-ben az oklevelekben terra Wylak szerepel mint Septér határosa, az erdélyi káptalan viszolyai uradalmának része. Mocstól keletre: Kecsét, Köcset (azaz Mezőkecset), Viszula vagy Veszalya (azaz Viszolya), Köbölkút és Újlak (azaz Mezőújlak) helységeket és Septér részeit, úgyszólván egy tagban, állandóan az erdélyi káptalan birtokában találjuk. 1332-ben plébániatemploma van, papja, Albert ebben az évben 22 banálist fizet, majd ismét 11 régi banálist, 1333-ban 12 régi banálist, 1334-ben 10 dénárt, 1335-ben 1 garast és 4 régi dénárt, majd Péter pap 15 garast. (1332–1335: Albertus sacerdos de Wylok, Wylak, Joannes de Vylok.) 1465-ben plebanus de Wylak szerepel az oklevelekben. 1495-ben ismét említik kőtemplomát: Septer a parte possessionis Wylak … usque ecclesiam lapideam Hungaricalem. 1587-ben Vyzolya, Keobeoollkwtt, Wylak (Viszolya, Köbölkút és Újlak) 42 forint püspöki tizedet és 22 forint főesperesi tizedet fizet dézsmaként. A települést 1760-ban Mező-Ujjlok-ként említik.

Temploma a gótikus kor alkotása volt. Szentélye közvetlenül, szentélynégyszög nélkül csatlakozott a hajóhoz, a nyolcszög öt oldalával zárult. Építési idejét a 14. századra teszi a szakirodalom, s ez nem is alaptalan, miután már ismerjük plébánosát is a 14. század elejéről. Tiszta terméskőből épült. Sekrestyeajtaja a 16. század elejére jellemző reneszánsz tagolást mutatott. A 20. század elején már fedél nélküli romként állt, és 1929 tavaszán le is bontották.

Mezőújlak középkori lakossága a reformáció korában a templommal együtt református lett, és az is maradt. A vidék magyarjai az 1559-es marosvásárhelyi zsinaton a kálvini reformációhoz csatlakoztak. A középkori római katolikus Ózdi Főesperesség területén levő magyar református közösségek kezdetben a Marosi Egyházmegye jurisdictiója alá tartoztak; 1641-ben alakult meg a Görgényi Egyházmegye, melyhez Mezőújlak is tartozott. 1937-ben több anyaegyházat és filiáját – közöttük Mezőújlakot is – a Dési Egyházmegyéhez csatolták, jelenleg Mezőköbölkút leányegyházközsége, tagjainak száma 3 (!).

A két vízvetős támpillérrel támasztott homlokzat mellett harangláb állt, melyet szintén lebontottak, kinézetét és szerkezetét csupán Debreczeni László 1928. július 17–19-én készített felmérése alapján ismerjük, történetéről pedig a református egyház vizitációs jegyzőkönyvei vallanak. A görgényi református egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei 1749-be említik a mezőújlaki haranglábat: „Vagyon … a falunak észak felöl való résziben az oldalban … azon cinteremben a templom alsó szegeletinél egy tisztességes fatorony jó magasságon, melyben vagyon egy tisztességes jó karask (?) harangocska." Tíz esztendő múltán, 1759-ben egy nagy tűzvészről emlékeznek meg az írások: „E nemes eklézsiában az elmúlt 1758. esztendőben áprilisnek 15. napján véletlen tűz támadván, az Úr haragja megemésztett 24 házokat, három házok telekje mind appertinentiájokkal egyben. Azok között megégett a parochia is minden épületeivel égyben, megégett az harang lábastól együtt, úgy templomnak is égy része. Istennek kiváltképpen való kegyelmességéből már új harangot csináltattak, a templom fedelét nagyobbára megépítették." 1867-beli feljegyzés szerint: „A templom és harangláb újból lécezése és fedése szükséges." 1868-ban három bejegyzést találunk a vizitációs jegyzőkönyvekben: „A haranglábnak egyik oldala befedetett." „A harangláb félig fedetlen és deszkázatlan." „Harangláb templommal öszveragasztva, újítás alatt, zsindelyfedéllel, benne két harang."

Az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárában (Kolozsvár) őrzik Debreczeni László vázlatfüzeteit, az 1928-as feljegyzései és rajzai alapján pontos képet szerezhetünk a templomról és a haranglábról. A középkori templom leírása még az átfogó építészettörténeti munkákból is hiányzik, a „vándor erdélyi grafikus" jegyzetei alapján azonban viszonylag pontosan rekonstruálható a templom; háromszögeléssel felmérte a templom alaprajzát, a szentély bordaíveit tartó gyámköveket, a déli oldal ablaknyílásainak mérműveit, a hajó nyugati és északi kapuit, az egykori sekrestye reneszánsz tagolású ajtaját, mely a marosújvári sekrestyeajtóval mutat rokonságot. Rajzban megörökítette az 1929-es bontás előtti képét a – tetőszerkezetét már elvesztett – templomnak, s a déli oldala mellett magasló (nagyjából 9 méter) haranglábnak.

A négyoszlopos, talpgerendás, nyitott–szoknyás, félvázas rendszerű építmény közepes termetű. Sajátos lenyúló szoknyaeresze alá csak lehajolva lehetett bejutni. A négyzetes alaprajzi rendszerben (480 x 480 cm) kivitelezett szerkezet négy fő tartóoszlopa, két-két egymással párhuzamos és az oszlopok alatt egymást derékszögben keresztező, erős talpgerenda (25 x 20 cm) rácsozaton áll. A négy hosszú főoszlop közel négyzetes (18 x 19 cm), karcsúbbak az egyéb szerkezeti elemek, így a szoknyaoszlopok (14 x 12 cm), a támaszok. A szoknya talpgerendái (14 x 12 cm) a belső talpaknál gyengébb méretűek, a sarkaknál alig nyúlnak túl, egy síkban fekszenek.
A szoknyát a saját talpgerendakeretre állított négy sarok- és négy közbeeső oszlop tartja. A szoknyatető szarugerendáit alul az oszlopokon fekvő koszorúgerendázat, felül kötőgerenda-keretezés tartja. A szarufákon zsindelyborítás volt.
A szoknyatető fölé nyúló harangház alapterülete csaknem négyzetes (190 x 180 cm), magassága alig embermagasságú. Az alsó kétharmadnyi rész függőleges deszkázattal lezárt, e felett tornácos jellegű, szabad hangvetőnyílás maradt, melyet oldalanként egy-egy közoszloppal tagoltak. A harangházat fedő kettős idomú tetősüveg vízcsendesítő része négyzetes ereszvonalú, így négyoldalú csonka gúla forma, a belőle felnövő, lendületesen csúcsosodó süveg kúpos.

Mezőújlak története világít rá a legjobban a mezőségi magyarok fogyására, pusztulására. Lőrinczy Miklós lelkipásztor az 1894-es református névkönyvben szűkszavúan írja, hogy a szájhagyomány szerint az egész községet hajdan magyarok lakták, akik a magyar vallást követték. Számuk elapadásának oka hihetőleg abban rejlik, hogy a település lakói a gróf Teleki család úrbéresei lévén „a terhes szolgálatok apasztották meg, kik helyébe oláhok telepedtek le; a mi magyar megmaradt s a most is élő egyháztagok régi nemes családok elszegényedett ivadékai". A megmaradt magyarok az 1848-as szabadságharc alkalmával sokat szenvedtek az itt lakó és környékbeli románok zaklatásától, akik az egész községet – Domahidi György lelkésszel együtt – kényszerrel átkeresztelték ortodox vallásra. Ma már csak a temetők beszélnek a múltról, s néhány lelkipásztor emlékirata. Lőrinczy Miklós 1866 decemberében lett Mezőújlak és Septér református papja. 55 évet töltött itt nyomorúságban. „A papilak 23 évig csaknem fedél nélkül volt – írja emlékiratában. Csak akkor nem esett a házba, amikor nem volt eső. A falak annyira besüllyedtek, hogy az ajtón mindig lekukkanva járhattam be. A ház földjét évente mélyebbre ástam, hogy bár meghajolva, tudjak benne járni. Az ablakai a föld színétől kétarasznyira süllyedtek. A kutya az ablakon járt be hozzám... Holtom után arra kérem utódomat, hogy gondolja meg, mikor idejön, tud-e ásni, kapálni, kaszálni, mint egy paraszt, és ha igen, úgy próbáljon, mert sok nélkülözés mellett holtig kínlódhatik. De mégis, ha tud kocsis lenni, az jobb, mint az ilyen papság."

Földes Károly lévitalelkész 1934-ben a következő sorokat írja: „El kell pusztulni annak a nyájnak, amelyiknek pásztorai rosszul fizetett béreseknek érezték magukat. Elpusztul az a gyülekezet, amelyik béresnek tartja papját." Földes Károly 1927-ben vállal megbízott lelkészi, ún. lévitaszolgálatot Mezőújlakon, tizenhárom esztendeig, 1940-ig élt itt. (Kolozsváron tanítói képesítést, Budapesten tanári diplomát szerzett, ám a katonaság, világháború, szibériai hadifogság után nem teszi le a román állami esküt, így állami iskolákban nem taníthat.) Az ő lelkes és önfeláldozó munkájának köszönhető e vidék már megfogyatkozott számú magyarjainak összegyűjtése a hit utolsó bástyája köré. Az anyaegyház ekkor Mezőújlak, leányegyháza Septér, szórványai Lompért, Szentmihálytelke, Budatelke, Kecsed, Viszolya, Nagycég, Kiscég.

1934-ben megírja tapasztalatait Szórványmisszió címmel, s hogy mindenki számára érthető legyen fájdalma, alcímként ott szerepel az is: Jajszó a pusztuló szórványokból. A nagyenyedi Keresztes Nagy Imre nyomdájában készült kis füzet keserves könyvsikerré vált, több nyelvre lefordították, és jövedelme alapul szolgált három kis templom felépítéséhez. Földes Károly Erdély több városában is sorra prédikál, és a kapott adományokat szintén a templomok építésére fordítja. Így készül el Mezőújlak új kicsiny temploma is. A meglévő faragványokat, mérműves ablakokat, kapukat, gyámköveket beépítették az új templomba, Debreczeni László tervezte meg ingyen a belső bútorzatot, melyet egy öreg asztalos segítségével Földes Károly saját kezűleg készített el – természetesen ajándékba.

Szatmári László, Hargita Népe, 2009. október 30.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 13.

Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Székely Mezőségen.

Friss anyagok

Elhunyt Szántó Sándor János râmnicu-vâlcea-i lelkipásztor

"Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg." Zsolt,...

feltöltve 3 hónapja

Elhunyt Fazakas Csaba Temesvár Belvárosi lelkipásztor és volt esperes

"Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten!" Zsolt 31,6  

feltöltve 3 hónapja

Arcok a szórványból. Búcsú az Opel Fronterától

A leghűségesebb baráttól és a legjobb testvértől szoktunk elbúcsúzni úgy, ahogy mi vasárnap búcsút vettünk az Opel Fronterától. 

feltöltve 3 hónapja

Királyföld templomai - Darlac

A Szeben megyei Darlac Erzsébetvárostól tizennyolc kilométerre fekszik. Az azonos nevű községség központja. Lutheránus temploma a XV. század...

feltöltve 6 hónapja

Darlac

feltöltve 6 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro