Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Fehér megye / Abrudbánya /

Farsangi bál az aranykatlanban

Minden farsangnak megvan a maga sajátos története. Az újkori idők első abrudbányai farsangja történelmi helyszínnel rendelkezett. A kanyargós út közben historikus korok jutottak eszünkbe. Hol van még olyan bál, ahol a szép téli időben először kétórás sétára viszik el a vendéget!? Úticélunk Verespatak. Nem messze kell autózni, de egy kicsit még magasabbra, úgy 900 m-re kell emelkedni, hogy eljussunk a hegykoszorúval övezett arany- és ezüstbánya katlanba. Már jártunk itt néhányszor az utóbbi években, most azonban fontos újdonsággal találkoztunk: megnyitották az Abrudbányai Magyar Kulturális Szövetség turisztikai irodáját.

Bekukkantottunk kicsit, és nagy várakozást tapasztaltunk. Az iroda alkalmazottai abban reménykednek, hogy hamarosan komoly turistaforgalom lesz, főleg Magyarországról. Nemcsak a gyönyörű természeti környezet kötheti le a figyelmet, hanem a valamikori virágzó magyar élet építészeti öröksége, a régi római bányák, a múzeum, a templomok. Az emberek pedig várnak, és továbbra is bizonytalanokA fergeteges mulatság mindenkit magával ragadott: vajon „ott fenn” mikor döntik el végre, hogy lesz-e aranymosás Verespatakon, vagy sem? Most azonban nem csak ezért jöttünk. Ereszkedjünk vissza tehát Abrudbányára, mintegy 600 m-re az aranykatlan alsó emeletére! A meghívó március 5-re, farsangi bálra szólt: „Farsang napja eljött már,/ kezdődik a jelmezbál,/ zeneszóra vígan lép,/ ring a tarka báli nép.” Régi bálok emléke elevenedett fel. A mintaszerűen szervezett rendezvényt a csekély létszámú abrudbányai és verespataki magyar közösség hozta tető alá. Sokat tanultak a híres nagyenyedi, RMDSZ által szervezett magyar bál tapasztalataiból. Élen járt az irányításban Kopenetz Loránd gyógyszerész, a Magyar Egyesület elnöke és Gábor Ferenc református lelkipásztor feleségével, Krisztinával, valamint a turisztikai iroda alkalmazottai (Neluţu Oprişa, Gábor Krisztina, Szűcs Attila, Szilágyi Artúr, Maticsek Aranka). Sokat segített még Gabriel Caudim, Kopenetz Márta, Rodica Oprişa és Iulia Oprişa.

A jó kis mozgással járó séta után sorra érkeztek a vendégek az elegáns Silinel Panzió éttermébe, ahol hamarosan magyaros hangulat uralkodott. Kopenetz Loránd egy szál piros tulipánnal köszöntött minden érkező hölgyet. Továbbra is mindenre kiterjedt a figyelmük, és nagyon udvariasak voltak minden vendéggel. Egyik első báli hangulatot keltő dalként elhangzott a Szép város Kolozsvár. A mintegy 160-as létszámú báli közönségből a helyi magyar vendégek száma nem volt sok (kb. 50–60), és így a bálozók többsége nem ismerte a magyar nyelvet. A műsorvezetéstől kezdve tehát minden két nyelven folyt, magyarul Gábor Krisztina, románul Szőcs Attila konferált. A vendégek között hamburgi filmesek is voltak, szebeni szász fordítójukkal, akik már egy hete dokumentumfilmet forgatnak Verespatakról, és a bálon is filmeztek. A meghívottak között volt az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, Kováts Krisztián, aki egyenesen a torockói farsangtemetésről érkezett. Üdvözlő beszédében megköszönte a román közönségnek, hogy megtisztelte a magyar bált, és sokan segítettek az előkészületekben. Jelen volt Krecsák Albert enyedi alpolgármester is, akivel együtt érkeztünk. A helyi polgármester, Tiberiu Raţiu üdvözölte a vendégeket, és dicsérte a magyar közösséget az eredményes munkáért.

A magyar kisgyermekek néhány fős csoportja jelmezes felvonulással nyitotta meg a bált. Majd a magyarlapádi Pirospántlikás együttes következett, akik fergeteges táncukkal és viseletükkel is csodálatot és elismerést váltottak ki. Felléptek a helyi iskola mazsorett táncosai és természetesen a cigányzenészek (Árpi és Józsi), akik magyar és román zenét is játszottak. Jól sikerült a tombolasorsolás, ahol a legjellegzetesebb helyi nyeremények a fából készült aranymosótál, a helyi pálinka és a feliratos póló voltak. Aztán megindult a tánc, és az enyedi, magyarlapádi, balázsfalvi, kolozsvári, aranyosbányai, verespataki és helybéli vendégek együtt mulattak.

Közben volt idő beszélgetni is. Jelen volt Szűcs János valamikori topánfalvi főügyész, ma tekintélyes abrudbányai polgár. Három éve nyugdíjas, és jelenleg a Magyar Kulturális Egyesületben kamatoztatja jogi tudását. Szívesen emlékszik vissza a mócokra, akik ma is így köszöntik: „Sănătate săvădea Dumnezeu” (Egészséget adjon Isten!). A magyar bált és a nyári magyar napok megszervezését is kiemelkedő városi eseménynek és a magyar közösség nagy sikerének tartja. Úgy gondolja, jó volt összehozni ezeket a rendezvényeket, mert pl. kevés lehet az olyan rendezvény, amelynek keretében magyarok és románok harmóniában mulatnak együtt. Elmondta: még sokat szeretnének tenni kulturális egyesületükben a régi műemlék házak rehabilitációjáért, és dicsérte a református lelkész házaspárt azért a tevékenyégért, amellyel összetartják a közösséget

Lassan indulni kellett, hiszen az abrudbányai szerpentinek éjszaka talán még veszélyesebbek, és hosszú az út. Megköszöntük a szíves vendéglátást, a szép kirándulást, a jó hangulatot, a kedvességet és figyelmességet, amellyel elhalmoztak. Ezen a bálon nem lehetett csak mulatozni, táncolni: észre kellett venni a kis magyar közösség feléledését, azt az igyekezetet, amellyel meg tudott birkózni nagy odafigyelést igénylő rendezvénnyel. A turisztikai irodájuk megnyitásával pedig új perspektívát tártak közösségük, a többség elé, és megértésre találtak. Nem utolsósorban pedig az együttélésnek, az együttműködésnek egy járható mintáját és útját mutatták be.

Bakó Botond, Szabadság, 2011. március 8.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Megújulóban a verespataki református templom

Megújulóban van a verespataki református templom is. A három magyar templomos Verespatak templomait lassan-lassan sikerül felújítani.

Friss anyagok

Műemlékké nyilvánították az Urmánczy-kastélyt

Hároméves bürokratikus eljárás után az örökösök kezdeményezésére műemléki besorolást kapott a maroshévízi Urmánczy-kastély. A család...

feltöltve 11 napja

Megmutatják, hogy léteznek a segesvári magyarok

Három éve még kevesen hitték, hogy Segesváron a várban vagy a köztereken mutathatják meg a magyarok egy róluk szóló kulturális fesztivál ...

feltöltve 1 hónapja

Ünnen a maroshévízi reformátusoknál: megújult a közösség temploma

Különleges ünnepnap volt július első vasárnapja Maroshévíz reformátusai számára: a szórványgyülekezet 124 éves templomának megújulását...

feltöltve 1 hónapja

Máramarossziget egyetlen magyar utcával maradt

A hetven éve még magyar többségű településen csak a múlt a városalapítóké.

feltöltve 2 hónapja

Tanuld újra az anyanyelvet!

Dél-romániai magyaroknak indít magyar nyelvtanfolyamot egy kolozsvári egyesület.

feltöltve 2 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro