Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Fehér megye / Diód /

Barangolás a Diód patak völgyében

Tövistől nyugati irányban megtekinthetjük a völgyben hosszan felnyúló Diódot (Stremt), a Zeyk család ősi fészkét, Vita Zsigmond gyermekkora legkedvesebb emlékeinek gyönyörű vidékét. A falu egykor a Zeykek, Vincentiek, Deutsok és más birtokos családok tulajdona volt. Határában egykor római település állt, talán Brucla néven.

Az édesanyai ágon Zeyk családból szármaA nagyenyedi Kemény-Zeyk kúria, a vándorpatrióták találkozóhelyezó Vita Zsigmond így írja le a falut környező tájat: „Az Erdélyi Érchegység lábainál elterülő táj, az erdők mögül kimagasló sziklás hegyoldalak, a patakparti jegenyék és a szőlővel, gyümölccsel beültetett dombok” minden arra látogatót elbűvöltek. Ezzel magyarázható, hogy a XIX. század végén kis művésztelep alakult ki a faluban.

Barangolásunkban kalauzaink voltak Cristea Nicolae, Ferent Ludovic, Secheres Nicolae és Tendea Silviu, akik elvezettek a ma teljesen románok lakta falu magyar vonatkozású helyeire, a Vincenti-birtokra, az annak szomszédságában álló kis református templomba, a Zeyk-kriptához, Diódváralja romjainak helyére, a Vincentiek és a Miksák temetkezési helyére. Itt, a sűrű bokrok között két ledőlt sírkövet találtunk (Miksa Istvánné sz. Miksa Karolina 1802–1878 és Vincenti Nándor 1824–189? síremlékeit.)

A betonkerítéssel szegélyezett telken fekvő református templom őre, a református Ferent Ludovic bevallása szerint nagyon sajnálja, hogy egy szót sem tud magyarul. A templom bejárata feletti táblán ez olvasható: „nr. 1388. Document de cultura – Diódi református műemlék templom din sec. XVI–XVII. századból”. Bent siralmas kép tárult elénk: részben beomlott tetőzet, összedőlt, széttört padok, törmelék, a mennyezet alatt még látható többszínű festett fríz nyomai. Az egykori kazettás mennyezetből csak egy, a középső maradt meg épen. Ezt olvastuk le róla: „1799-dik esztendőben csináltatták ezen mennyezetet a Zejkfalvi Zejk Dániel és gróf Teleki Borbála”. Idegenvezetőnk szerint nem ártana legalább a tetőt kijavítani, hogy megvédje a további pusztulástól e templomot, ahol már „egér sem futkároz a pad alatt”.

A falu felett déli irányban meredek kaptatón haladva átmentünk az egykori Zeyk-birtok szőlősén, amelyet évtizedek óta nem művel senki, de azért az ősi rögből minden tavasszal kihajtanak az egykori nemes tőkék sarjai. Sűrű bokrok közt áttörtetve jutunk fel egy kis tisztásra, a hatalmas, még mindig csodálatraméltóan ép Zeyk-kriptához, melynek piramisra emlékeztető homlokzatán épen tündöklik a Zeyk-címer. A kripta rácsos ajtaján betekintve a Zeyk család tizennégy tagjának temetkezési helyét láthattuk. „Csupán” három sírbolton látszik a vandál kezek nyoma, hála annak, aki a kétszárnyú vasajtót idejekorán behegesztette 1970-ben. A kripta fölött még egy egyszerű síremlék található, melyről már a név hiányzik. Délnyugatra, a hatalmas kiterjedésű egykori Zeyk-birtok irányában kísérőink megmutatták a gyönyörű Zeyk-kúria helyét, melyen ma eredeti szinte semmi nincs, viszont közel egy fél falu portái épültek rá.

Látogatásunk utolsó állomása Diódváralja egykori romjainak helye. A krónika szerint a XIII. században IV. Béla fiának, Istvánnak a tanácsosa, Gyogyi András várat épített (innen a falu északi lejtőjén egykor létező Diódváralja neve is). Ez a vár elpusztult, de 1450-ben Hunyadi János újraépítteti az általa alapított kolostor és templom körül. János Zsigmond leromboltatja. Sajnos, ma már csupán a várfalak helye látható, és a falu öregjeinek emlékezete őrzi, hogy valamikor kincskeresők minden mozdíthatót elmozdítottak. Ennek a várnak a bástyájából épült az 1779-ben újított református templom.

Az ősi vár helyéről még egyszer szemügyre vettük a Zeykek, Vincentiek, Boérok, Kissek elárvult birtokait. A templomból békésen hazatérő falusiak mit sem tudhatnak arról, hogy milyen gondolatok tették bennünk disszonánssá a látványt.

Dvorácsek Ágoston és Józsa Miklós, Nyugati Jelen (Archívum),2002. december 17.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Kolozs megye 1.

Magyar közösségek, arcok, építészeti emlékek, változások és együttélés a Nádas- és a Kis-Szamos völgyében. Magyar szórványok Kolozsvár...

Friss anyagok

A reményt nyújtja a mezőségi Szivárvány Ház a mélyszegénységben élő magyar gyerekeknek

Télen három gyerek a betonra dobott ruhákon alszik, ebédkor a kicsi kiissza a leves hígját, a húst és a zöldségeket tányérjában hagyja, hogy...

feltöltve 10 napja

Örökségmustra Kolozs megyében - 1. rész

A Holttenger dokumentációs szórványprogram keretében idén elkezdtük Kolozs megye kulturális örökségének feltérképezését és fényképes...

feltöltve 12 napja

Merülő Atlantisz Dél-Erdélyben

A Monarchia idején az "osztrákok" felépítették, később a kommunisták a saját képükre újrateremtették, most ott hever, derékig feledésbe...

feltöltve 12 napja

Csolnakoscserna

feltöltve 12 napja

Kolozs megye 8.

Utazás Kolozs megye szórványmagyarságának nyomában. Magyar közösségek, arcok, építészeti emlékek, változások és együttélés a Kis-Szamos...

feltöltve 12 napja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro