Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Fehér megye / Küküllővár /

A Mocsárvár

A Fehér megyei Küküllővár Balázsfalvától szűk huszonöt kilométerre északkeletre, a Kis-Küküllő bal partján fekszik. Községközpont és az egykori Kis-Küküllő vármegye székhelye. Az Árpád-kori település nevét 1177-ben említette először oklevél Cuculiensis castri néven.

A községgel szemben, a Küküllő túlsó partján 1912-ben ideiglenes római táborhely nyomait tárták fel. 1197-ben szintén Cuculiensis castri néven említik. Vára a XI. század óta a vármegye székhelye, első egyháza pedig a küküllei esperesség központja volt. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott.

Egy vár sáncai

1241 tavaszán a tatárok Küküllővárat is elpusztították. A pusztítás mértékére jellemző, hogy állítólag ekkor 30 ezer idemenekült embert öltek meg itt.
Eredeti XIII. századi vára a Küküllő partján volt, 1319-ben említik mint az erdélyi vajdához tartozó királyi várat. A vár sáncai még láthatók.
Hunyadi Mátyás a várat Csicsó várával együtt ajándékba adta Moldva fejedelmének. Mai kései reneszánsz formájú vára a XVI. században épült, 1570 és 1580 közt átépítették.
I. Apafi Mihály sokat tartózkodott itt. A vár utolsó moldvai hűbérura Rareș Péter vajda volt, kitől János király elvette, mert átpártolt I. Ferdinánd királyhoz.

A vár az erdélyi fejedelmek birtokába kerül

János király a várat több uradalommal együtt feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékul. Később a vár az erdélyi fejedelmek birtokába került és az övék maradt Apafi Mihály idejéig, majd a királyi kincstárra szállt, majd a kincstártól 1764-ben a Bethlen család kapta meg.
1764-ben gróf Bethlen Miklós átalakíttatta, csúcsos tetőket húzatott rá és lépcsőházat építtetett elé (a későbbiekben erre még bővebben visszatérünk).
1849. január tizenhatodikán Bem veri meg itt a császáriakat, akik Nagyszebenig hátrálnak.

Tovább olvasom.

Nagy-Bodó Tibor, Központ. Maros megyei hetilap. 2018. március 8.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 3.

Magyar falvak a Maros völgyében Ludastól Radnótig.

Friss anyagok

Magyarlapád: így nevelnek az erdélyi szórványkollégiumban

A „mély szórványban” figyelemreméltó munkát végeznek jó szándékú emberek, és a szándék mellé minőség is társul. A dél-erdélyi ...

feltöltve 1 hónapja

A dévai református templom és a Vármegyeháza

Déva városának története szorosan összefonódik a város északi határában található várral, melynek első írásos említése 1269-ből származik....

feltöltve 1 hónapja

Kincsesládánk, Erdély: "A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében"

A kulturális örökség európai évének égisze alatt az RMDSZ Kulturális Főosztálya az Erdélyi Magyar Televízió, a Maszol hírportál és az...

feltöltve 2 hónapja

A fejedelmi várkastély - Magna Curia

Déva a Maros bal partján terül el száznyolcvanhét méteres tengerszint feletti magasságban. Régészeti ásatások igazolták, hogy már a csiszolt...

feltöltve 2 hónapja

"Erdélyországban ilyen igen erős, magas vár nincs" - Déva vára II.

Déva vára hajdani erődítmény az Alsó-Maros mentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy kétszázötven méter magas sziklán. A Várhegyen...

feltöltve 2 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro