Magyarigen

December 18-án indult Kolozsnémáról útjára az a könyvadományokat, szótárakat, társasjátékokat, ruha- és élelmiszercsomagokat szállító kisbusz, amely az adakozó és segítőszándékú felvidéki emberek által összegyűjtött ajándékokat vitte az erdélyi hegyaljai Magyarigeni Református Egyházközségnek.

Felsőcsernátoni Bod Péter emlékére állítottak szobrot Magyaringenben, a tudós pap, történész jelentős munkáinak alkotási helyén, sírja közelében. Az alkalomra szombat délelőtt megtelt a mindössze húsz magyart, köztük tizennégy hívet számláló református egyházközség gótikus temploma.

Beszélgetőtársunk korábban Magyarigenben dolgozott, jelenleg Gyulafehérváron teljesít szolgálatot. Mindkét közösségben a szórványban élők mentőövét, a kulturális emlékezést és életet törekedett és törekszik újraéleszteni–fenntartani. Nevével összekapcsolódik Bod Péter műve is, akinek idén 300. születési évfordulóját ünnepeljük: kutatja, népszerűsíti a felsőcsernátoni születésű tudós lelkész alkotását. Gudor Kund Botonddal tudományos és közösségi munkájáról az idei kolozsvári könyvhéten, magyarigeni témájú friss kötete bemutatója után beszélgettünk.

A Bethlen Gábor Kollégiumban és az ősi magyarigeni szórvány-templomban nemzetközi konferencián emlékeztek meg arról, hogy 300 éve született az erdélyi református tudós-lelkipásztor, Bod Péter (1712–1769).

Az erdélyi művelődéstörténetből, mint három hatalmas oszlop emelkedik ki Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc és Bod Péter magasztos alakja.

Az Erdélybe utazók legkedveltebb és gyakran kizárólagos célpontja a több százezernyi magyarnak otthont adó Székelyföld. Hogy szálláshelyünkre időben odaérjünk, átrobogunk a kevésbé ismert tájakon, így alig veszünk tudomást az elszórtan, elszigetelten élő maroknyi magyarról, Hunyad és Fehér megye Árpád-kori templomairól, veszendő magyarságemlékeinkről.

Erdély nem csak a Székelyföld, noha sokszor így gondolkodunk róla. A magyarság végvárai azok a szórványközösségek, mint például a Magyarigen és környéki reformátusság, akik sokszor kilátástalan helyzetükben is igyekeznek fenntartani magukat – egyrészt az élni akarás miatt, másrészt azért, mert tudják: tömb és szórvány kölcsönhatásban él, és ha a szórvány kihal, akkor a tömb kezd majd el felbomlani.

Gudor Botond történész, Magyarigen lelkipásztora.

A Nagyenyedi Református Egyházmegye szervezésében június 20–21-én Magyarigenben és Nagyenyeden tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Most már hagyományként, éves számadását az egyházkerület évről évre más helységben tartja és onnan bocsátja útjukra ifjú lelkészeit is. Ez alkalommal a magyarigeni műemléktemplomban tartott ünnepi istentisztelet keretében 17 pap esküdött fel a szolgálatra.