Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Fehér megye / Sárd /

Egy szórványmentési folyamat hétköznapjai

Dr. Gudor Botond magyarigeni református lelkész a valamikori virágzó hegyaljai, ma részben elhagyott vagy minimális gyülekezeti létszámmal rendelkező templomok, iskolák megmentésére vállalkozott.

Templomokat ment az elkötelezett lelkész

E sokoldalú, teljes embert és odafigyelést igénylő munka mellett természetesen népes családjára is gondolnia kell. Egy átlagos napjuk úgy kezdődik, hogy reggel 7 órakor elindulnak a magyarigeni parókiáról feleségével és három kislányukkal, akik közül a két kisebbik óvodás, a nagyobbik I. osztályos. Az idei iskolai évtől ők mindnyájan a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum óvodai, illetve elemi osztályos részlegébe járnak. A szülők a megyeközpontban dolgoznak, a lelkészt a Gyulafehérvári Egyetem tudományos munkatársaként alkalmazta. Napközben gyakran hazalátogat a parókiára, hogy otthoni dolgait intézze. Délután édesapjánál gyűlnek össze a gyulafehérvári református parókián, és estébe hajlik az idő, amikor hazaérkeznek.

A megerősödött iskola

Nyáron, a vakációban egy kicsit módosul a szoros napirend. Több időt töltenek Magyarigenben, és a tiszteletes úrnak is több lehetősége és ideje adódik a szívügyének tekintett közösség- és értékmentő tevékenység megszervezésére. Megkíséreltük együtt összegezni a 2008. év munkájának gyümölcseit. Mi is történt tehát ebben az évben? Édesapjával, Gudor András gyulafehérvári református lelkésszel fenntartották a II. Rákóczi Ferencz Közösségi Házban a gyulafehérvári kis óvoda működését. Ezt a Szülőföld Alap, valamint a kolozsvári Communitas Alapítvány anyagi hozzájárulásával valósították meg. Utóbbi fontos kiegészítést adott az ingázási és bentlakási programok résztámogatásával a Gróf Majláth-líceumban tanuló vajasdi, illetve a Bethlen Kollégiumban bentlakó dél-erdélyi diákoknak. A kis óvoda integrációs lehetőséget biztosít a nyelvileg sérült, vegyes családban élők számára. Ezzel a sikeres programmal kiegészítették a gyermek-utánpótlást a gyulafehérvári magyar nyelvű oktatás távlati alapjainak megteremtéséhez. Ma a Gyulafehérvári Katolikus Érsekség nagyvonalú hozzájárulásával, az épület biztosításával és felújításával csaknem 160 gyermek tanul magyar iskolában és magyarul, ökumenikus szellemben az óvodától érettségiig, megőrizve a vallásórák felekezeti önállóságát és a Katolikus Líceumi Szeminárium hagyományait. A megerősödött iskola tehát, a magyarigeni lelkész szerint a krízisben lévő demográfiai és oktatási helyzetre válaszol úgy, hogy ezúttal sikeresen felülírja az iskolabeszüntetési aggályokat.

Egy levéltár sorsa jobbra fordul

A Nagyenyedi Egyházmegyei Levéltár megóvása égetően aktuális feladattá vált most, amikor a Vártemplom belsejét renoválják. Az igen értékes anyag, Alsó-Fehér megye valamikori két református egyházmegyéjének (a XVIII. századtól a II. világháborúig) és a Hunyadi Református Egyházmegye levéltári anyagának töredékét is tartalmazza. Eddig a Vártemplom szentélyében, a régi faliszekrényekben és azok tetején őrizték. A rendezetlen, fertőzött, rossz mikroklimatikus viszonyok között tárolt anyag válságos állapotba került, amellett, hogy hozzáférhetetlen volt a kutatók és más érdekeltek számára. A Bethlen Kollégium Szőcs Ildikó igazgató hozzájárulásával befogadta az értékes iratállományt, és a Dokumentációs Könyvtárral szemben tűzbiztos és beázásmentes helyiségben helyezte el. A kb. 20 folyómétert kitevő anyagot egyházmegyei levelezés (XVI–XX. sz.), jegyzőkönyvek, személyi és gyülekezeti jelentésanyagok, valamint iskolai ügyek dossziéi teszik ki. Az anyag fertőtlenítését, a portalanítást, a Gyulafehérvári Múzeum Papír Restaurátor Laboratóriuma végezte el, Alexandru Stirban restaurátor vezetésével. A rendszerezési, leltározási és feldolgozási munkákban Feiszt György szombathelyi levéltáros segített, akinek tevékenysége révén az anyag tudományos kutatásra alkalmassá vált. Az anyagi alapot a munkálatok elvégzésére ugyancsak a Szülőföld Alap biztosította. A szervezést, a pályázást szintén a magyarigeni református tiszteletes oldotta meg, teljes sikerrel. A levéltár megóvása az enyészettől a múlt feltárását, a kutatások megindulását segíti elő.

Műemléktemplomok mentése: Sárd, Magyarigen

A sárdi munkatáborban lelkesen dolgoztak az önkéntesekA régi, elhanyagolt műemléktemplomok esetében nehéz, sokoldalú szórványmissziós feladatról van szó. A sárdi műemléktemplom, magával a településsel együtt, történelmi emlékeket ébresztő hely. A románkori bazilikát a XIII. században építették, és a XVIII. században számos átépítésen esett át. Jelenleg az országos műemléklistán „B” kategóriájú műemlék, de falai, a födém és a tetőszerkezet veszélyeztetett állapotba kerültek. A magyar korai felvilágosodás települései között méltó helyet foglalt el, hiszen nem kisebb személyiség, mint Gróf Teleki Sámuel birtokai közé tartozott. Korábban itt volt a későbbi marosvásárhelyi Teleki Téka is. A településnek hosszú ideig vezető szerepe volt önálló lelkésszel, egészen az 1940-es évekig, amikor társegyházközségként Magyarigenhez csatlakozott. Jelenleg 17 egyháztagot számlál, és a magyarigeni tiszteletes szerint, aki a papi feladatokat ellátja, dinamikus egyházrészt alkot. A lelkészi lakásba a gondnoki szerepkört ellátó református család költözött. 2005-ben visszakapták az egykori iskolát is, amit 1916-ban közadakozásból építettek, és amely jelenleg egészségügyi központként működik. 2006-ban az épület mellé gyógyszertár került, amelyet befejezés után az egészségügyi ellátás kiegészítéseként szeretnének működtetni.

Ebben az évben, mint a tiszteletes úr elmondta, az anyagi nehézségek miatt mindössze a templom kapu bástyájának és a födémnek a javítására került sor. A Magyarigeni Református Egyház, a Bod Péter Alapítvány, az Ágoston Sándor Alapítvány, valamint erdélyi és anyaországi egyetemi hallgatók segítettek a kezdeti állagmentési és felújítási munkálatokban. A lelkes önkéntes munkának megvolt az eredménye. 2007-ben megtörtént a gerendák széthúzása, a mennyezet lebontása, kihordása, majd 2008-ban a fafödémek javítása, a gerendák újra elhelyezése és belső felükön egy famennyezet kiképzése, valamint a fedélszék károsodási pontjainak kijavítása. Ugyanakkor a Szülőföld Alap segítségével a magyarigeni barokk templombelső és födém könnyezőgomba által okozott károsodásokat is elkezdték felszámolni.

Őraljaboldogfalva

Hasonló műemlékmentés zajlott itt is a község református templomában. A hazai műemléklistán e templom „A” kategóriájú helyet foglal el, hiszen belsejében XIII. századi bizáncias freskók találhatók, súlyosan leromlott állapotban. A magyar köztudatban a Kendeffy család jelenléte, valamint a XIX. században feltárt freskói miatt egyik kiemelkedő darabja Erdély művészettörténetének. A román köztudatban a bizáncias freskók miatt van jelen. Eddig állami pénzt nem költöttek a rendbehozatalára. A helyi műemlékvédő szervezetek sem fordítanak gondot a szórványmagyarság múltjának e jeles intézményére. Itt sem volt tehát más megoldás, mint a civil szervezetek és a támogatók segítségét igénybe venni, de ezúttal az illetékes hivatalok is adakozóbbnak bizonyultak.

Nyáron az engedélyeztetési folyamat lebonyolítása után a zsindelyezés következett. Az Erdélyi Református Egyházkerület megvásárolta a zsindelyt és a kezelőanyagokat, de az anyŐraljaboldogfalva református temploma „A” kategóriás műemlékagiak hiánya miatt sokáig nem került sor a felhelyezésre. Később Székelyvarságról a hegyekben házalva sikerült még 20 000 db. pattintott zsindelyt beszerezni. Amint azt Gudor Botond elmondta, ebben az évben végre elvégezhették a tetőszerkezet javítását és a zsindelyezési és toronyjavítási munkálatokat a június–szeptemberi időszakban. Mindezt egy eredményes és példaértékű civil összefogás eredményeképpen, amelyben részvettek az Ágoston Alapítvány önkéntesei, református teológusok illetve anyaországi egyetemisták, főleg régész és művészettörténész hallgatók. Itt voltak a Bod Péter Alapítvány önkéntesei is, a Gyulafehérvár környéki falvak egyetemistái, valamint a helyi szórvány közösségek más képviselői. A tábor alatt mindnyájan meleg ételt és szállást kaptak. A tervezést Eke Éva szakrestaurátor, a kivitelezést Sarkadi Márton művészettörténész, építész vezette. A munka reggel 7 órától este 8–9-ig folyt, amit csak ebéd és vacsoraszünet szakított meg. A Kémenes László által irányított munkálatok között akadt veszélyes magaslati munka is. Így a helyi erdélyi és a magyarországi civilszféra pozitív együttműködése valósult meg. Az épület újra használhatóvá vált, és visszanyerte régi műemlékhez illő fényét. A munkálatokra a kezdeti összeget a Bod Péter Alapítvány biztosította a Szülőföld Alap által. Jelentős összegekkel járult hozzá a munkálatok sikeréhez az Erdélyi Református Egyházkerület és a Román Művelődési és Egyházügyi Minisztérium. Sokat jelentett a Kendeffy család önzetlen anyagi támogatása, akiknek családtörténete közvetlenül ide kapcsolódik, és számukra kegyhely ez a templom. Kendeffy Mária leveléből idézünk: „Kendeffy Ádám (apám) özvegye gróf Edelsheim-Gyulai Eva 90. születésnapján, ajándékok helyett a templomra kértük az adakozást”…

Így telt tehát el ez a nyár, a maga hétköznapjaival a Gudor család számára, a múlt védelmében, a jelen és a jövő szolgálatában. A tiszteletes úr felesége szerint a férje mellett egy pillanatig sem unatkozhat az ember. Ez bizonyára így is van, hiszen a műemlékvédő és közösségmentő misszió rengeteg időt és energiát vesz igénybe, és ehhez a családnak is alkalmazkodnia kell. Ehhez társul még az eredményes kutatómunka is, aminek egyik kézzelfogható, aktuális eredménye a Mega könyvkiadó gondozásában frissen megjelent munka Bod Péterről (Gudor Botond: Istoricul Bod Péter) 1712–1769. A csaknem 600 oldalas kötetnek egy 42 oldalas magyar tartalom ismertetője is van.

Bakó Botond, Szabadság, 2008. november 29.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 12.

Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Komlódi patak és Kisnyulas mellékvölgyében.

Friss anyagok

150 éves fénykép Czelder Mártonról

Eddig nem látott, 150 éves fénykép került elő Czelder Márton református missziós lelkészről, költőről, szórványmentőről a családi a...

feltöltve 11 napja

Elhunyt Székely Józsefné Bereczki Gabriella, az utolsó verespataki magyar óvónő

Életének 86. évében elhunyt özv. Székely Józsefné Bereczki Gabriella (1934-2019) nyugalmazott verespataki óvónő. „Ne gyűjtsetek magatoknak...

feltöltve 2 hónapja

Örökségmustra Maros megyében - IV. rész

A Holttenger dokumentációs szórványprogram keretén belül idén folytattuk Maros megye épített kulturális örökségének, együttélési emlékeinek...

feltöltve 2 hónapja

Maros megye 30.

Magyar közösségek, építészeti értékek, közös múlt a Szabadi patak völgyében.

feltöltve 2 hónapja

Maros megye 29.

Történelmi utazás Szászrégentől Gödemesterházáig.

feltöltve 2 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro