Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Hunyad megye / Bethlen Gábor helytörténeti kör /

Hogyan robbant fel Déva vára?

Ismét érdekes téma került terítékre a dévai Bethlen Gábor helytörténeti kör legutóbbi találkozója alkalmával. Barra Árpád nyugalmazott tanár sokrétű érveléssel kérdőjelezte meg a dévai vár 1849-ben történt robbanásának közszájon forgó körülményeit.

Megkérdőjelezett oral history

A vár 1849. augusztus 13-án történt pusztulásáról valamennyi írott forrásban két feltételezés szerepel. Az egyik a lőszerraktár gondatlanságból történő felrobbanására utal, a másik feltételezés pedig szerelmi történethez, bosszúhoz társul – eszerint egy osztrák sánckáplár robbantotta fel az erődítményt.

A dévai vár szerkezetének, illetve a magyar történelmi tényeknek figyelembevételével azonban egyik feltételezés sem igazán helytálló – véli Barra Árpád. Érvelése mindenekelőtt a vár szerkezetével függ össze. Déva várának korabeli vázlatai ugyanis egyértelműen utalnak arra, hogy a lőszerraktár a Keleti bástyában volt, néhány méter mélységben, sziklába vájva. Ha tehát ez robbant volna fel, akkor elsősorban a vár keleti részének kellett volna elpusztulnia. A robbanás nyomán azonban szinte azonos mértékben dőlt össze az erődítmény valamennyi épülete, védőfala. Továbbá az is egyértelmű, hogy a lőszerraktár volt a leggondosabban őrzött várrész, tehát nem valószínű, hogy csak úgy gondatlanságból felrobbant volna. Ilyen esetre egyetlen példa sincs a sok évszázados történelmünkben – fogalmazott az előadó.

A másik feltételezés, miszerint az osztrák sánckáplár gyújtotta volna fel a lőszerraktárt, bosszúból vagy szerelmi bánatból, úgyszintén nem állja a helyét. Elsősorban azért, mert ha ezt tette volna, okvetlenül elpusztult volna ő maga is. Márpedig egyrészt abban az időben nem voltak divatban az öngyilkos merényletek, másrészt a káplárt több szemtanú is látta a robbanást követő napokban. Tehát nem valószínű, hogy a vár ilyen módon pusztult el – magyarázta Barra Árpád.

Véleménye szerint a dévai vár pusztulásának legvalószínűbb oka az osztrák hadsereg által elkövetett tervszerű robbantás volt. – Feltételezhető, hogy az osztrákok, mielőtt feladták a várat, rendszerezetten aláaknázták azt, előkészítve a pár nap múlva történt robbanást. Az osztrák hadgyakorlatban ugyanis bevett szokás volt, hogy az általuk egyszer birtokba vett várat vagy annyira megerősítették katonailag, hogy biztonságos támaszpontjuk legyen, vagy egyszerűen lerombolták, hogy ne kerülhessen újra ellenséges kézre. Nem kizárt tehát az effajta haditechnika alkalmazása Déva esetében sem. Továbbá az osztrákoknak tudomásuk lehetett az orosz seregek közeledtéről. Ezért fokozottan figyelniük kellett arra, hogy a honvédeknek ne legyen lehetőségük feltartóztatni az orosz sereget. A sánckáplárnak valóban lehetett némi szerepe a robbantásban. Előfordulhat, hogy őt bízták meg az előre kiépített aknarendszer felgyújtásával. Ezt távolabbról is megtehette, tehát magyarázatot kap életben maradása is – vélekedett az előadó.

Tovább olvasom.

Gáspár-Barra Réka, Nyugati Jelen, 2015. január 30.

 

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 12.

Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Komlódi patak és Kisnyulas mellékvölgyében.

Friss anyagok

Petőfi-ösztöndíjasok tanácskozása Szamosújváron

A szórványban végzett értékmegőrző munkájukért és hivatástudatukért mondott köszönetet a Petőfi-programban részt vevő ösztöndíjasoknak...

feltöltve 2 napja

Misztériumjáték a szórványközösségben

Idén első alkalommal örvendeztette meg a magyar szórványközösséget misztériumjátékkal december 18–24. között a radnóti általános iskola...

feltöltve 2 napja

Radnót

feltöltve 2 napja

150 éves fénykép Czelder Mártonról

Eddig nem látott, 150 éves fénykép került elő Czelder Márton református missziós lelkészről, költőről, szórványmentőről a családi a...

feltöltve 15 napja

Elhunyt Székely Józsefné Bereczki Gabriella, az utolsó verespataki magyar óvónő

Életének 86. évében elhunyt özv. Székely Józsefné Bereczki Gabriella (1934-2019) nyugalmazott verespataki óvónő. „Ne gyűjtsetek magatoknak...

feltöltve 2 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro