Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Hunyad megye / Déva /

A dévai református templom és a Vármegyeháza

Déva városának története szorosan összefonódik a város északi határában található várral, melynek első írásos említése 1269-ből származik. A középkorban a vár az erdélyi vajda egyik fő szálláshelyeként szolgált, melynek következtében az alatta elterülő település viszonylag gyors fejlődésnek indult. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben már mezővárosként említik, és a várral együtt az erdélyi vajda birtokaként tartották számon.

I. Ulászló megszüntette az erdélyi vajdának az uradalom fölötti birtokjogát, és a várat a mezővárossal együtt Hunyadi Jánosnak és utódainak adományozta. Az uradalom jelentőségéből kifolyólag valószínűleg rendelkezett plébániatemplommal, melynek az írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepelt először.

Az egykori katolikus templom a református gyülekezethez kerül

A régi templom jóval kisebb volt, építése még a tizenharmadik században kezdődött el, tornya a Hunyadiak idején épült meg.
A reformáció nyomán az addig katolikus templom – Déva legrégebbi temploma – a református gyülekezethez került.
Az idő múlásával azonban állapota jelentősen romlott. 1898-ban a repedések már oly méretűek voltak, hogy halaszthatatlanná vált a templom kijavítása. Szőcs Sándor lelkipásztor, aki 1905-ig szolgált Déván, gyűjtést is szervezett, mely során Jókai Mór is adakozott, csakhogy a templom már annyira az összeomlás szélén volt, hogy kijavítása reménytelenné vált.

Az új templom felszentelése

Az utolsó istentiszteletet 1904-ben tartották, ezután életveszélyessé vált. 1905-ben kénytelenek voltak lebontani az akkor már több mint ötszáz éves templomot.
Chirmiciu András ír arról, hogy Bitai Béla lelkipásztor (szolgált 1905 és 1931 között) idején indult el a jelenleg is álló – parányi elődjénél jóval tágasabb és világosabb – templom építése. Pontosabban az előkészületek, mert a szabadkai cég, amely az építkezési terveket elkészítette, közben csődbe jutott.
Ezért a tulajdonképpeni munka csak 1908-ban indult, méghozzá Bitai Dezső építészmérnök – az akkori lelkipásztor fia – tervei szerint.
Az építkezés két évig tartott, és 1910. október huszonharmadikán szentelték fel.
A mai templom majdnem ugyanazon a helyen állt, mint elődje, néhány méternyi különbséggel. A méreten kívül a legjelentősebb eltérés az, hogy a régi templom tornya a déli, a hegyek felöli oldalon volt, míg a mostanié az északin, a város felé néző oldalon.

Tovább olvasom.

Nagy-Bodó Tibor, Központ. Maros megyei hetilap. 2018, május 3.

 

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 23.

Magyar, román és szász falvak a Szentiványi és Zágori patakok völgyében.

Friss anyagok

EMKE-díjasok a bánsági szórványból

Nyilvánosságra hozta idei díjazottjainak névsorát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A díjátadó gálára április 13-án,...

feltöltve 20 órája

Magyarul tanítani a Szeret folyón túl

Volt idő, amikor „vérszípónak” kiáltották ki a magyar tanítót, és volt, hogy egy kicsinyke szobában zajlott az oktatás. Kissé kanyargós,...

feltöltve 2 napja

Letették a vajdahunyadi magyar bölcsőde alapkövét

Reményteli pillanat részesei lehettek kedden a vajdahunyadi magyar közösség tagjai, hiszen a római katolikus templom kertjében ünnepélyes keretek...

feltöltve 16 napja

A nyelv veszendőben, a hit megmarad - bemutatták a moldvai magyar tájszótárt Lujzikalagorban

A moldvai magyar nyelv olyan, mint egy élő nyelvtörténet – véli Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor. Állítását arra alapozza, hogy...

feltöltve 16 napja

Négy templom újult meg a Nyárádmentén

Négy templomért és két új haranglábért adtak hálát a Csíkfalvi Református Missziós Egyházközségben vasárnap, április 7-én. A maratoni...

feltöltve 17 napja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro