Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Hunyad megye / Déva /

A fejedelmi várkastély - Magna Curia

Déva a Maros bal partján terül el száznyolcvanhét méteres tengerszint feletti magasságban. Régészeti ásatások igazolták, hogy már a csiszolt kőkorszak idején (i. e. 5500-2500) is lakták e vidéket, ám a településnek írásos nyoma csupán 1269-ből maradt fenn.

A várat a város fölött száznyolcvannégy méterrel magasodó dombra építették a magyar fejedelmek, valószínűleg 1240-1250 között. Végvárként, a XIII-XVI. században védelmi szerepet játszott. 1687-ig a vár lakói voltak Hunyady János, Báthory István, Szapolyai János, Dobó István, Geszty Ferencz, Bethlen Gábor, I. Rákóczy György, Barcsay Ákos. A vár falait többször is megtámadták a jobbágyok. A vár 1817-es felújítása I. Ferenc császár nevéhez fűződik. A vár alatt, a Várhegy keleti lejtőjén építette 1621-ben Bethlen Gábor fejedelem várkastélyát, a Magna Curiát. Mai alakja 1630-ban alakult ki, de kétségtelen, hogy már 1542-ben is állt itt egy udvarház, melyben Izabella királyné 1546-ban és 1549-ben megszállt.

A Magna Curia első említése

A dévai udvarház középkori előzményeiről nem szólnak a források, ennek ellenére, egyes vélemények szerint már a vár kiépítését megelőzően, a XIII. század közepe előtt, lehetett egy királyi udvar a várhegy lábánál.

A Magna Curia első említésével a XVI. század végén találkozunk: Geszti Ferenc dévai várkapitány (1581–1595) anyjának, az 1590-ben elhunyt Sulyok Máriának, a református templomban fennmaradt síremléke feliratában esik szó arról, hogy ő Déva mezővárosában, fiának, Ferencnek a vár alatt fekvő udvarházában halt meg.

A műemlék XVI. századi kinézetéről nincsenek adataink

A kúria létesítése így valószínűleg Geszti Ferenc nevéhez kapcsolódik, aki ezzel váltotta fel a nehezen megközelíthető, kényelmetlen, várbeli székhelyét.
Az épület XVI. századi kinézéséről nincsenek adataink, a napjainkban álló, helyiségeinek számát tekintve – harmincnál több – inkább kastélynak nevezhető, épület ugyanis a XVII–XVIII. századi átalakítások során nyert alakját őrzi.

Tovább olvasom.

Nagy-Bodó Tibor, Központ. Maros megyei hetilap. 2018. április 26.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 21.

Történelmi utazás a Kis-Küküllő völgyében Bonyhától Balavásárig.

Friss anyagok

Nem mind elveszett, ki nem a tömbben él - feltérképeztük az erdélyi szórványmagyarságot

A szórványban élő erdélyi magyarságról gyakran csak a pusztulás, az elmúlás képei jutnak az érdeklődők eszébe, holott ennél sokkal többet...

feltöltve 11 napja

"Pótszülők" a mezőségi diákoknak - a szórványkollégium fenntartásának költségeit főként a magyar állam finanszírozza

Végigkísérhetik a középiskolás diákok életét, tanulmányait azok, akik részt vesznek a Téka Mezőségi Szórványkollégiumban működő keresztszülőprogramban....

feltöltve 2 hónapja

Példaértékű kezdeményezés a Fehér megyei szórványban

A magyarországi Civil Összefogás Fórum támogatásával alakult nemrég civil klub Nagyenyeden, amelynek első találkozóján a résztvevők az egész...

feltöltve 2 hónapja

Örökségmustra Maros megyében - III. rész

A Holttenger dokumentációs szórványprogram keretén belül idén folytattuk Maros megye épített kulturális örökségének, együttélési emlékeinek...

feltöltve 2 hónapja

Maros megye 25.

Székely katolikus és unitárius falvak a Véckei, Ravai és Csöbi patakok völgyében.

feltöltve 2 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro