Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Hunyad megye / Déva /

A fejedelmi várkastély - Magna Curia

Déva a Maros bal partján terül el száznyolcvanhét méteres tengerszint feletti magasságban. Régészeti ásatások igazolták, hogy már a csiszolt kőkorszak idején (i. e. 5500-2500) is lakták e vidéket, ám a településnek írásos nyoma csupán 1269-ből maradt fenn.

A várat a város fölött száznyolcvannégy méterrel magasodó dombra építették a magyar fejedelmek, valószínűleg 1240-1250 között. Végvárként, a XIII-XVI. században védelmi szerepet játszott. 1687-ig a vár lakói voltak Hunyady János, Báthory István, Szapolyai János, Dobó István, Geszty Ferencz, Bethlen Gábor, I. Rákóczy György, Barcsay Ákos. A vár falait többször is megtámadták a jobbágyok. A vár 1817-es felújítása I. Ferenc császár nevéhez fűződik. A vár alatt, a Várhegy keleti lejtőjén építette 1621-ben Bethlen Gábor fejedelem várkastélyát, a Magna Curiát. Mai alakja 1630-ban alakult ki, de kétségtelen, hogy már 1542-ben is állt itt egy udvarház, melyben Izabella királyné 1546-ban és 1549-ben megszállt.

A Magna Curia első említése

A dévai udvarház középkori előzményeiről nem szólnak a források, ennek ellenére, egyes vélemények szerint már a vár kiépítését megelőzően, a XIII. század közepe előtt, lehetett egy királyi udvar a várhegy lábánál.

A Magna Curia első említésével a XVI. század végén találkozunk: Geszti Ferenc dévai várkapitány (1581–1595) anyjának, az 1590-ben elhunyt Sulyok Máriának, a református templomban fennmaradt síremléke feliratában esik szó arról, hogy ő Déva mezővárosában, fiának, Ferencnek a vár alatt fekvő udvarházában halt meg.

A műemlék XVI. századi kinézetéről nincsenek adataink

A kúria létesítése így valószínűleg Geszti Ferenc nevéhez kapcsolódik, aki ezzel váltotta fel a nehezen megközelíthető, kényelmetlen, várbeli székhelyét.
Az épület XVI. századi kinézéséről nincsenek adataink, a napjainkban álló, helyiségeinek számát tekintve – harmincnál több – inkább kastélynak nevezhető, épület ugyanis a XVII–XVIII. századi átalakítások során nyert alakját őrzi.

Tovább olvasom.

Nagy-Bodó Tibor, Központ. Maros megyei hetilap. 2018. április 26.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 7.

Magyar falvak a Sármási völgyben Ludasteleptől Mezőtóhátig és a mellékvölgyekben.

Friss anyagok

Szórvány szórványa Arad megyében: Csak a templomban találkoznak a magyarok

A Székesút Községhez tartozó Németszentpéteren elbeszélgettünk régi olvasónkkal, Magyar Rozáliával, akinek a társaságában székesúti,...

feltöltve 4 napja

Imával a szórványért

Erdély és Székelyföld rejtett, ritkán látogatott természeti és kulturális értékeinek felfedezésére vállalkoztak, vállalkoznak azok a sepsiszentgyörgyiek,...

feltöltve 4 napja

Új riportkötet a szórványról Szucher Ervintől

Míg húsz évvel ezelőtt a kíváncsiság, majd a szakmai kihívás vitte a szórványba, jó ideje már hivatásának érzi ezen magyarok felkeresését...

feltöltve 12 napja

Több mint harmincezren vettek részt a Temesvári Magyar Napokon

Sikeresnek bizonyult a vasárnap este zárult, négynapos, gazdag programkínálatot felsorakoztató Temesvári Magyar Napok – a harmadízben tartott...

feltöltve 20 napja

Ünnepel a bánsági magyarság: gazdag programkínálat a Temesvári Magyar Napokon

A városban élő valamennyi nemzetiséget meg kívánja szólítani a csütörtökön kezdődő, vasárnapig tartó Temesvári Magyar Napok, amely első...

feltöltve 24 napja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro