Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Hunyad megye /

Piski

Anyák napi ünnepség Piskin

Anyák napi ünnepség Piskin

Anyák napi ünnepségre került sor vasárnap a piski református gyülekezetben. Az 1890-ben, Alpár Ignác tervei alapján épült kicsiny református templomban ritkán hallani magyar szavalatot, éneket. A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai, Oprisa Melinda vallástanárnő vezetésével rövid anyák napi műsorral lepte meg a gyülekezetet. Utóbbiak nagy szeretettel fogadták a gyermekek bizonyságtételét – mondta Czuhai Miklós Csaba, helyi lelkipásztor.

A vonat hozta, a vonat vitte

A vonat hozta, a vonat vitte

Ha elvész a híd, elvész Erdély! – kiáltotta intő jelszóként katonáinak 1849-ben Bem tábornok a piski csatában. Akkor a magyar seregnek sikerült megfordítania a harc állását, és nem veszett el a híd. Mára már csak a vízből kikandikáló csonkok maradtak belőle; mint ahogy Piski magyarsága is eltűnőben.

Főhajtás a hősök emlékére

Főhajtás a hősök emlékére

Hunyad megyében hagyományosan az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kiemelkedő történelmi helyszínén, Piskin kezdődnek a március 15-ei megemlékezések. A római katolikus templomkertben, a piski csata emlékére felállított obeliszknél került sor a nyitóünnepségre, melyen a maroknyi magyar közösség képviselői mellett dévai vendégek és a város román vezetősége is részt vett.

125 éves Piski református temploma

125 éves Piski református temploma

Piski kicsi falu volt Déva és Szászváros között, a Sztrigy partján. A sors úgy hozta, hogy Bem tábornok ennek a pataknak a hídján vívta meg 1849. február 9-én győztes csatáját a császári seregek ellen. A faluval szembeni dombról irányította a csatát, itt mondta híressé vált szavait, hogy „ha ez a híd elvész, elveszett Erdély”.

10 éve harcolnak a piski arborétumért

10 éve harcolnak a piski arborétumért

Az Ócskay családot alaposan elmarasztaló cikk jelent meg a napokban egy helyi román napilapban, ahol az újságíró azzal vádolja a piski dendrológiai park hajdani magyar tulajdonosát, hogy nem hajlandó elfogadni a parkban, illetve a kúriában működő kutatóintézet által felajánlott kártérítést és makacsul követeli vissza a parkot, holott ez a román állam természetvédelmi területe, amit egy magántulajdonos csak elherdálna.

Minden nemzedék meg kell vívja a maga szabadságharcát

Minden nemzedék meg kell vívja a maga szabadságharcát

Piskin, a híres piski csata helyszínén az annak tiszteletére felállított, s jelenleg a római katolikus templomkertben lévő emlékműnél kezdődött el március 15. megünneplése Hunyad megyében.

Harminc év a szórvány szolgálatában

Harminc év a szórvány szolgálatában

Hunyad megye, különösképpen a Zsil völgye református egyházközségeiben valóságos népvándorlás észlelhető az utóbbi évtizedben. Ez a jelenség azonban nem annyira a gyülekezetekre, hanem inkább a lelkészeikre jellemző. A püspök által kinevezett lelkipásztorok jönnek-mennek, van, aki még ki sem pakolja a csomagjait, s már megy is tovább. Menekülnek a szórványtól.Mivel azonban az ellenpélda erősíti a szabályt, ezúttal egy olyan lelkipásztort szeretnénk bemutatni kedves olvasóinknak, aki idén harmincadik szolgálati évét ünnepli itt, a szórványban.

Gyenge Samu emlékezete. (Megírták helyettem)

Gyenge Samu emlékezete. (Megírták helyettem)

Megírásra érdemesnek véltem egy nem mindennapi életutat. Egy erdélyi értelmiségi, egy paptanító nehéz, történelmi egyházát becsülettel képviselő, egyházközségét vezető és megmaradásukért küzdő, nyáját terelő, féltve óvó pásztor életútját, akiről oly sokszor és oly nagy szeretettel mesélt nagyobbik lánya, Ildikó.

Magyarok a Sztrigy mentén

Magyarok a Sztrigy mentén

Különleges a februári naplemente itt, a Sztrigy felett ívelő, Piskit Szászvárossal összekötő betonhíd tövében. Az árnyékok táncot járnak a Sztrigy által kettészelt fehér hómezőben; bal felé három-négy havas szigetecske árulkodik afelől, hogy a csendes patak vad folyóvá szokott duzzadni, amikor a Retyezátból lezúduló vizek – a mellékpatakok – felébresztik benne a minden folyóvíz lelkében ott szunnyadó titkos hatalomvágyat.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Elhunyt Székely Józsefné Bereczki Gabriella, az utolsó verespataki magyar óvónő

Életének 86. évében elhunyt özv. Székely Józsefné Bereczki Gabriella (1934-2019) nyugalmazott verespataki óvónő. „Ne gyűjtsetek magatoknak...

Friss anyagok

Elhunyt Székely Józsefné Bereczki Gabriella, az utolsó verespataki magyar óvónő

Életének 86. évében elhunyt özv. Székely Józsefné Bereczki Gabriella (1934-2019) nyugalmazott verespataki óvónő. „Ne gyűjtsetek magatoknak...

feltöltve 5 napja

Örökségmustra Maros megyében - IV. rész

A Holttenger dokumentációs szórványprogram keretén belül idén folytattuk Maros megye épített kulturális örökségének, együttélési emlékeinek...

feltöltve 7 napja

Maros megye 30.

Magyar közösségek, építészeti értékek, közös múlt a Szabadi patak völgyében.

feltöltve 9 napja

Maros megye 29.

Történelmi utazás Szászrégentől Gödemesterházáig.

feltöltve 9 napja

Maros megye 28.

Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Felső-Maros mentén a Luc patak völgyében és mellékvölgyeiben.

feltöltve 9 napja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro