Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Hunyad megye / Piski /

Harminc év a szórvány szolgálatában

Hunyad megye, különösképpen a Zsil völgye református egyházközségeiben valóságos népvándorlás észlelhető az utóbbi évtizedben. Ez a jelenség azonban nem annyira a gyülekezetekre, hanem inkább a lelkészeikre jellemző. A püspök által kinevezett lelkipásztorok jönnek-mennek, van, aki még ki sem pakolja a csomagjait, s már megy is tovább. Menekülnek a szórványtól.Mivel azonban az ellenpélda erősíti a szabályt, ezúttal egy olyan lelkipásztort szeretnénk bemutatni kedves olvasóinknak, aki idén harmincadik szolgálati évét ünnepli itt, a szórványban.

Albert István lelkipásztor 27 éve szolgál a piski gyülekezetben, és tavaly decemberben a Hunyadi Egyházmegye esperesévé választották. Ennek kapcsán kerestük fel otthonában, és faggattuk arról, neki hogyan sikerült lelkipásztorként és családapaként megmaradni itt, a végeken.

Albert István lelkipásztort 30 évi szolgálat után esperesévé választotta a Hunyadi Református Egyházmegye– 1973-ban, a teológia elvégzését követően nevezett ki a püspök úr a Hunyad megyei Lozsádra. Akkoriban még nyugtatgatta is édesapámat, aki szintén lelkipásztor volt, Marosugrán, hogy ne búsuljon, ha egy évet kibírok a szórványban, kaphatok majd jobb parókiát is. Nekem azonban nagyon megtetszett Lozsád. Rövid időn belül megbarátkoztunk a környezettel, az emberekkel, ma is szívesen látogatjuk őket. Azonban a feleségemnek asszisztensnőként nagyon nehéz volt a napi ingázás. Télidőben több kilométert gyalogolt, sokszor derékig érő hóban. Ezt, sajnos, nem tudtuk túl sok éven át vállalni. Közben megszületett az első fiúnk, és beköltöztünk Piskire. Azóta itt vagyunk.

– Hogyan boldogultak a gyermekek iskoláztatásával itt, ahol közel fél évszázada nem volt magyar oktatás?
– A nagyobbik fiam a nagyszülőknél, Marosugrán végezte az elemit és a gimnáziumot. Középiskolába áthoztuk Dévára, itt érettségizett – magyarul. A kisebbik fiamat viszont már a helyi általános iskolába írattuk, mert túl nagy megterhelést jelentett volna a napi ingázás Dévára.

– Volt-e valamilyen próbálkozás az elmúlt évtizedekben a magyar oktatás újraindítására?
– A nyolcvanas évek elején sokat jártam ennek érdekében, hiszen akkor kezdte a fiam az iskolát, és nagyon szerettem volna, hogy magyar osztályba írathassam. Sajnos, nem voltak jelentkezők. Egyrészt valóban kevés a gyermek, másrészt a szülők már nem igazán értékelik az anyanyelvű oktatás előnyeit. Itt említeném meg azt is, hogy ’90 után szerettem volna hittant tanítani a helyi iskolában a maroknyi református gyermeknek. Alacsony létszámuk miatt azonban az igazgatónő nem engedélyezhette.

– Ide, a parókiára eljárnak-e a gyermekek vallásórára?
– Nem túlzott rendszerességgel, de azért jönnek öten-hatan. Idén van 3 előkonfirmándusom is.

– Hány lelket számlál a piski gyülekezet?
– Tavaly 141-en voltunk. Hatan meghaltak, 1 beköltözött és 2 gyermeket kereszteltem. Így idénre 138-ra apadtunk. Tavaly júniustól a piski anyaegyház, a kéméndi és rápolti leányegyházakkal együtt, missziós egyházzá vált, ami azt jelenti, hogy együtt gazdálkodunk. Azonban így közösen is nehezen tengődünk.

– Tavaly említette egyszer, hogy rég nem kapott fizetést. Megoldódott-e a helyzet?
– Sajnos, nem. A lelkészek fizetése két forrásból tevődik össze. Egyrészt van az állami fizetés, ami rendkívül alacsony, de rendszeresen kézhez kapom. Amit viszont a helyi alapból kellene hozzápótolni, az már pontosan egy éve elmaradozik.

– Az anyagi és szórványgyülekezeti gondok mellett tavaly decembertől elvállalta az esperesi tisztséget is. Ez, persze, rendkívül megtisztelő, de tudjuk, elég sok munkával, gonddal jár, különösen itt, Hunyad megyében. Mint frissen választott esperes, hogyan látja az állandóan lelkész nélkül maradó zsilvölgyi gyülekezetek sorsát?
– Örömmel mondhatom, hogy jelen pillanatban minden zsilvölgyi parókián van lelkész. Az elmúlt hetekben még Petrozsényba is került lelkipásztor. Ennek nagyon örvendek. Sajnos, egész Erdélyre jellemző a lelkészhiány, itt, a súlyos szociális és gazdasági gondokkal küzdő, ráadásul szórványnak számító Hunyad megyében ez hatványozottan érezhető volt az elmúlt esztendőkben. Mindenki menekül a Zsil völgyétől, annak ellenére, hogy valamennyi itteni település összetartó, nagy lélekszámú, templomba járó gyülekezettel rendelkezik. Bízom benne, hogy az elkövetkező években sem a Zsil völgyében, sem más Hunyad megyei településen nem kell megüresedett lelkészi állást meghirdetni.

A sokat árválkodó gyülekezetekkel és esperesükkel együtt mi is reméljük, hogy a röviden leírt, harmincéves szórványszolgálat példaértékű lesz, és a frissen megyénkbe költözött lelkészeknek sikerül megmaradniuk e vidéken.

Gáspár-Barra Réka, Nyugati Jelen (Archívum), 2003. január 22.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Maros megye 13.

Magyar közösségek, építészeti emlékek, közös múlt a Székely Mezőségen.

Friss anyagok

Elhunyt Szántó Sándor János râmnicu-vâlcea-i lelkipásztor

"Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg." Zsolt,...

feltöltve 5 hónapja

Elhunyt Fazakas Csaba Temesvár Belvárosi lelkipásztor és volt esperes

"Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem, Uram, igaz Isten!" Zsolt 31,6  

feltöltve 5 hónapja

Arcok a szórványból. Búcsú az Opel Fronterától

A leghűségesebb baráttól és a legjobb testvértől szoktunk elbúcsúzni úgy, ahogy mi vasárnap búcsút vettünk az Opel Fronterától. 

feltöltve 5 hónapja

Királyföld templomai - Darlac

A Szeben megyei Darlac Erzsébetvárostól tizennyolc kilométerre fekszik. Az azonos nevű községség központja. Lutheránus temploma a XV. század...

feltöltve 7 hónapja

Darlac

feltöltve 7 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro