Főoldal / Szórványtallózó / Szilágy megye /
Zsibó
Erdély egyik legszebb barokk kastélya - Zsibó, II. rész
A Wesselényi-kastély építése valószínűleg 1778 után kezdődött és 1810-ig tartott. Az eredetileg négyszög alaprajzú, késő barokk épületegyüttesből a főépület és két déli pavilon maradt fenn.
A Wesselényi család zsibói kastélya - I. rész
Zsibó Zilahtól huszonhat kilométerre északkeletre, a Szamos bal partján fekszik. Neve először 1387-ben Zybotheleke néven fordult elő. Ez a német eredetű Zsibót személynév és a telek köznév birtokos összetétele, amelyből téves tagolás útján keletkezett a Zsibó név. Ezelőtt azonban 1205 és 1235 között és 1219-ben Chybur néven is szerepelt.
Wesselényi-kastély: egy óra alatt elvették, 16 évet pereskedtek érte
A zsibói Wesselényi-kastély tulajdonosa, Teleki Éva (férje után Ianicicau) 2012-ben kapta vissza a bírósági ügyeket intéző fia, Ianicicau András segítségével a család történelmi örökségét. A Szilágysomlyón élő Ianicicau Andrással a kastélyról, a sokéves pereskedésről és az örökség hasznosítási lehetőségeiről beszélgettünk.
A „megakasztott” zsibói szórványosodás
A 16. századtól a Wesselényi család uradalmi székhelyeként ismertté vált Zsibó két történelmi jelképe, az 1810-ben befejezett Wesselényi-kastély és az 1749-ben átépített középkori református templom ma is a mintegy tízezer fős szilágysági városka fő turisztikai vonzereje lehetne. Mindez azonban feltételes módban: a néhány évtizede még fontos vásáros helynek és a környék magyar centrumának számító településen mára nemcsak a szocialista ipar csődje miatt állt meg az idő, hanem a rendszerváltás óta vészesen felgyorsuló szórványosodás is perifériára szorította a szebb napokat megélt egykori magyar kisvárost.
