Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Tematikus / Demográfia /

A maradékról és a távozókról – beszélgetés Veres Kovács Attila lelkipásztorral

Új gyülekezeti modellt és egyházi stratégiát sürget, a fogyás megállítása érdekében Veres-Kovács Attila, református lelkipásztor.

A Nagyvárad-Olaszi gyülekezet drasztikus fogyásáról beszélt nemrég, 2006-ról szóló beszámolójában. Mit jelent ez a számok tükrében? Nagyobb arányú a fogyás, mint az elmúlt években?
– A gyülekezet presbiterei időközönként feljárják a körzetüket, amely a város Olaszi kerületében élő hívek felkeresését jelenti. 2006. decemberében is így tettek. Amit tapasztaltak, az megdöbbentő volt. Csak az egyházközség területén lévő utcákból majdnem háromszázötvenen költöztek el vidékre vagy települtek külföldre az ott nyilvántartott egyháztagok közül. Nagyon fájdalmasan érintette az egyházközséget, hogy úgy mentek el, hogy nem is néztek vissza, nem is szóltak be az egyházhoz. Ha pedig bejelentkeztek volna valamely más település egyházközségébe, az ottani lelkész-kolléga bizonyosan tájékoztatott volna, hogy tovább ne tartsuk nyílván őket, - ahogy a nagykönyvben meg van írva. De mert nem tudtunk eltávozásukról, hát nyilvántartottuk őket, sőt, ha ők nem is járultak hozzá az egyház fenntartásához, nekünk utánuk is fizetnünk kellett a központi járulékot az egyházmegyéhez és az egyházkerülethez, mert a törvény erre kötelez. A tavasz folyamán elkészül az Olaszin kívül lakó, de a mi egyházunkhoz bejelentett tagok számbavétele is, amely hasonló eredményeket hozhat. Egyébként, ugyanilyen jelenségről panaszkodtak a lelkésztársaim is az év eleji megbeszéléseinken. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a születések és halálozások aránya csak fokozza a természetes fogyást, akkor ez a kép még szomorúbb.

–Arra is rámutatott, hogy ha meg akarjuk őrizni a "maradékot", véget kell vetni a "menedzser papság" idejének és a lelkipásztoroknak vissza kell térniük lelkészi hivatásukhoz. Mit ért ez alatt?
–Igen örülök, hogy kihallatszott az évi jelentésből ez a hangsúly, ugyanis azt is mondtam, hogy a maradékkal való foglalkozásra kell összpontosítanunk erőnket, és nem állandóan a fogyáson siránkozni. Az elmúlt tizenhét év meggyőzött arról, hogy a menedzser papok ideje le kell járjon. A lelkészek nagy része ugyanis az egyházi épületek renoválása és helyreállítása, a hívek segélyezése és az alkalmazottak fizetésének előkerítése érdekében hatalmas energiákat fordít a szervezésre, munkásokkal való vesződésre, a munkadíjak megszerzésére stb. Így maradnak ezekben a munkákban többnyire magukra a lelkészek, mert mindazt, amit a gondnokok és a presbitériumok segítségével kellene elvégezni, azt legtöbbször a lelkész kell eljárja. Pedig ha valamikor, akkor ma még nagyobb szükség van a "szakmáját" a legmagasabb színvonalon művelő teológus és lelkigondozó lelkészre, aki pásztori lelkülettel végzi egyházi munkáját, igehirdetését és pásztorolását. Erre igen jó példa is van a gyülekezeteink között, ahol a tevékeny és feladatát jól ismerő és ellátó presbiterek teljesen leveszik a menedzseri munkát a lelkész válláról. Ebbe az irányba kell, hogy haladjanak a presbitériumok. Tudom, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, mert a kommunizmus idején háttérbe szorult a világi részvétel az egyház életének szervezésében. A megoldást abban látom, hogy a presbiteri továbbképzésen, melyet igen komolyan kell vennünk, főleg a téli időben, a bátrabb és tevékenyebb munkára kell nevelnünk a szolgálatot vállalt presbitereinket.

–Hogyan lehet megőrizni az emlegetett maradékot? A szépreményű Áldás, népesség mozgalom anyagi okok miatt hamar tetszhalott állapotba került. A születések száma alacsony, az elhalálozásoké magas. A fiatalok és a közömbösök megszólítása is sok esetben csak írott malaszt marad. Mi az, amit a kialakult helyzetben a lelkipásztorok tehetnek?
–A fenti kérdésre adott válaszomban részben erre is feleletet kaptunk. A kérdése további részére azt válaszolhatom, hogy a tőlünk nyugatabbra bevált gyülekezeti modell kínálna egy lehetőséget az ellankadt gyülekezeti életre felélénkítésére: a nagyobb gyülekezetekben végzendő rétegmunkára gondolok. Minden pásztorációs feladatra sajátosan képzett lelkipásztorok alkalmazása volna az egyik megoldás. A lelkészképző tanintézeteinkben, akár a rendes képzés, akár a továbbképzés idején kellene olyan lelkészeket képezni, akik ezeket a réteg-specifikus munkákat elvégeznék: ifjúsági-, kórház-, idősgondozó-, és ehhez hasonló tevékenységeket. De hozzá kell tennem, hogy a fogyó gyülekezetek, főleg a szórványokban élők, még nagyobb áldozatot kell hozzanak a csupán egy lelkészi állás fenntartásáért. Ha pedig nincs lelkész, akkor még az a kevés hívünk is elfogy. Ezért kell központilag olyan tervet kidolgozni, amely az egyébként is elszegényedő gyülekezeti tagok válláról leveszi a terhet, és hosszú távra olyan megoldást talál, amely biztosítja ott is a minőségi lelkészi szolgálatot, ahol a hívek nem tudják a lelkészt fenntartani saját erőből. Hiszem, hogy közösen más felekezettel, megtaláljuk a megoldást, mert így hosszú távon nem tudjuk fenntartani egyházközségeinket. Egyházi fórumainkon nagyon határozottan fogjuk továbbgondolni ezt a helyzetet, és bármilyen fájdalmas, de újra kell fogalmazzunk eddig helytálló, de már átértékelésre szoruló, egyházról alkotott nézeteinket.

Fábián Tibor, 2007. április 14.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Megújulóban a verespataki református templom

Megújulóban van a verespataki református templom is. A három magyar templomos Verespatak templomait lassan-lassan sikerül felújítani.

Friss anyagok

Megmutatják, hogy léteznek a segesvári magyarok

Három éve még kevesen hitték, hogy Segesváron a várban vagy a köztereken mutathatják meg a magyarok egy róluk szóló kulturális fesztivál ...

feltöltve 11 napja

Ünnen a maroshévízi reformátusoknál: megújult a közösség temploma

Különleges ünnepnap volt július első vasárnapja Maroshévíz reformátusai számára: a szórványgyülekezet 124 éves templomának megújulását...

feltöltve 11 napja

Máramarossziget egyetlen magyar utcával maradt

A hetven éve még magyar többségű településen csak a múlt a városalapítóké.

feltöltve 21 napja

Tanuld újra az anyanyelvet!

Dél-romániai magyaroknak indít magyar nyelvtanfolyamot egy kolozsvári egyesület.

feltöltve 1 hónapja

Délutáni oktatással vonzóbb a magyar iskola a szórványban

Több szórványtelepülésen indul be a jövő tanévtől a régóta várt délutáni oktatási program. A magyar kormány által támogatott projekt...

feltöltve 1 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro