Alapítva 1991

Kolozsvár, Kül-Magyar utca 1. szám

ERE Igazgatótanácsa, Szórvány Osztály

00-40-264-599800, 00-40-264-592453

szorvany@reformatus.ro

Despre noi

About us

Wir über uns

Wie zijn wij?

 

Főoldal / Szórványtallózó / Tematikus / Demográfia /

Nem mind elveszett, ki nem a tömbben él - feltérképeztük az erdélyi szórványmagyarságot

A szórványban élő erdélyi magyarságról gyakran csak a pusztulás, az elmúlás képei jutnak az érdeklődők eszébe, holott ennél sokkal többet és jobbat, sőt jó híreket is közölhetünk nehéz sorsú nemzettársainkról.

A Székelyföldet és a Partium egyes részeit leszámítva az erdélyi magyarság mintegy feléről elmondható, hogy szétszórtan, vagyis szórványban él, esetleg néhol Észak- vagy Dél-Erdélyben alkot kis magyar szigeteket a románság tengerében.

A Székelyföldet és a Partium egyes részeit leszámítva az erdélyi magyarság mintegy feléről elmondható, hogy szétszórtan, vagyis szórványban él, esetleg néhol Észak- vagy Dél-Erdélyben alkot kis magyar szigeteket a románság tengerében.(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronika.ro/extra/nem-mind-elveszett-ki-nem-a-tombben-el-n-uj-terkepre-raktuk-az-erdelyi-szorvanymagyarsagot)
A Székelyföldet és a Partium egyes részeit leszámítva az erdélyi magyarság mintegy feléről elmondható, hogy szétszórtan, vagyis szórványban él, esetleg néhol Észak- vagy Dél-Erdélyben alkot kis magyar szigeteket a románság tengerében.(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronika.ro/extra/nem-mind-elveszett-ki-nem-a-tombben-el-n-uj-terkepre-raktuk-az-erdelyi-szorvanymagyarsagot)

Nem mindegy ezért, hogy mit tekintünk szórványnak. Fogalmának meghatározását többen is kidolgozták, a legmeghatározóbb gondolatokat azonban e tárgyban Vetési László és Péntek János fogalmazta meg. Előbbi szerint az is elegendő ahhoz, hogy szórványnak tekintsük az adott települést, ha benne a magyarság arányszáma harminc százalék alatti, vagy a vegyes házasság aránya több mint húsz százalék, vagy nincs anyanyelven szolgálatot teljesítő lelkész és tanító, nincs igény magyar egyház működésére, esetleg nincs magyar elemi oktatás vagy arra való igény, magyar intézményi szerveződés, vagy politikai képviselet.

Péntek János egyszerűbben fektette le a szórvány ismérveit: ő azt a csoportot, kisközösséget tekinti szórványnak, amely egy tőle eltérő nyelvű, etnikumú, vallású környezetbe ágyazottan nem képes fenntartani önmagát. Városi környezetben Az erdélyi szórványmagyarság sajátossága, hogy több mint 82 százaléka városi környezetben él. Az intézményesen legjobban ellátott, legerősebb szórványközösségek a városokban találhatók, ugyanakkor a dél-erdélyi és máramarosi néhány ezres városi magyar közösségekben éppen jelenleg szűnik meg a magyar tannyelvű oktatás. De hol húzható meg a szórványközösségeknek az a határa, ahol még a saját kultúra fenntartása viszonylag stabilnak tekinthető? Úgy tűnik, nemcsak a szórványkérdés városi jellegű, de az erős, még nagyobb vitalitással rendelkező szórványközösségek is inkább városiak, vagy azok vonzáskörzetében találhatók. Szempontok Az erős szórványközösségek kiválasztásánál a magyar lakosság számát falvak/községek esetén legalább 500, városoknál 1000 főnél érdemes meghatározni, a 2011-es népszámlálási adatok alapján. Emellett még érdemes figyelembe venni az oktatás helyzetét is. Ilyen módon pedig láthatóvá tehetők az erős szórványközösségek, amelyek képzeletbeli térképeinken eddig elenyészőnek tűnhettek fel. Kiderült ilyen módon, hogy a dél-erdélyi szórványmegyékben a legerősebb központok, stabil magyar tannyelvű oktatással Arad, vagy a vonzáskörzetében található Ópécska, esetleg Gyorok, a határközeli Kisjenő.

Tovább olvasom.

Győri Tamás, Krónika Online, 2019. január 8.

Kiemelt galéria

Előző kép Következő kép

Megújulóban a verespataki református templom

Megújulóban van a verespataki református templom is. A három magyar templomos Verespatak templomait lassan-lassan sikerül felújítani.

Friss anyagok

Műemlékké nyilvánították az Urmánczy-kastélyt

Hároméves bürokratikus eljárás után az örökösök kezdeményezésére műemléki besorolást kapott a maroshévízi Urmánczy-kastély. A család...

feltöltve 15 napja

Megmutatják, hogy léteznek a segesvári magyarok

Három éve még kevesen hitték, hogy Segesváron a várban vagy a köztereken mutathatják meg a magyarok egy róluk szóló kulturális fesztivál ...

feltöltve 1 hónapja

Ünnen a maroshévízi reformátusoknál: megújult a közösség temploma

Különleges ünnepnap volt július első vasárnapja Maroshévíz reformátusai számára: a szórványgyülekezet 124 éves templomának megújulását...

feltöltve 1 hónapja

Máramarossziget egyetlen magyar utcával maradt

A hetven éve még magyar többségű településen csak a múlt a városalapítóké.

feltöltve 2 hónapja

Tanuld újra az anyanyelvet!

Dél-romániai magyaroknak indít magyar nyelvtanfolyamot egy kolozsvári egyesület.

feltöltve 2 hónapja

Erdélyi Református Egyházkerület Communitas Alapítvány Bethlen Gábor Alap Lauer Edit és a Clevelandi Magyar Baráti Közösség, USA

© 2011 Diaszpóra Alapítvány    Design és programozás: Weblap.ro